„Lojban nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a clean up AWB |
||
25. sor:
A lojbanra jellemző, hogy nem tesz különbséget a jelentéshordozó szavak szófajai között. A nyelvtan szigorúan követi a predikátumlogikát. A mondat szerkezetének hajlékonyságát funkciószavak biztosítják. Nem kell jelezni a számot és az időt, és a nemek sem léteznek. A beszélő ezeket is közölheti funkciószavak segítségével.
== Története ==
James Cooke Brown 1955-ben a [[Sapir–Whorf-hipotézis]] tesztelésére kifejlesztette a [[loglan]]t. Ezzel azt vizsgálta, hogy mennyire hat a nyelv az ember gondolkodására, azaz, hogy meghatározza, hogy mit gondolhat az ember. Logikus és hajlékony nyelvtanával a loglan lehetővé tette olyan gondolatok megfogalmazását, amelyek nem fejezhetők ki a természetes nyelveken.
Az LLG (Logical Language Group), lojbanul ''la lojbangirz'' 1987-ben vált le James Cooke Brown Loglan Intézetéről, mivel Brown megtagadta a nyelv új változatának kiadását, ezért nem lehetett azt kipróbálni.
Brown ragaszkodott a szerzői jogaihoz,<ref>[http://arj.nvg.org/lojban/why-i-like.html ''Why I like Lojban'']</ref><ref>[http://www.ainewsletter.com/newsletters/aix_0503.htm#loglan AI Newsletter corroborating from the Loglan side]</ref> ezért
a jogi nehézségek elkerülésére az LLG egy teljesen új szótárat alkotott. Ennek ellenére Brown feljelentette a csoportot a szerzői jogok megsértéséért. A pert végül az LLG nyerte.<ref>Johansen, Arnt Richard. [http://arj.nvg.org/lojban/why-i-like.html ''Why I like Lojban''] (accessed August 2007)</ref>
A nyelvtant eredetileg nagyjából átvették, de az évek folyamán kibővítették. A teljes nyelvtant 1997-ben adták ki The Complete Lojban Grammar címen.<ref>John Woldemar Cowan: The Complete Lojban Language Logical Language Group, 1997, ISBN 0-9660283-0-9 – [http://www.lojban.org/tiki/tiki-download_wiki_attachment.php?attId=198 online]</ref> Azóta a lojban.org 1500 érdekeltről, mint 100 íróról tud, akik rendszeresen írnak online, tud néhány tucat beszélőről, akik többé-kevésbé beszélnek lojbanul, akik közül csak maroknyian tudnak valóban folyékonyan beszélni.<ref name="lojban.org">http://www.lojban.org/</ref>
A nyelvtan és a referenciaszótár kiadását követő fagyasztás 2002-ben lejárt.<ref>Lojban.org [http://www.lojban.org/tiki/tiki-index.php?page=Official+Baseline+Statement&bl ''Official Baseline Statement'']</ref> Azóta a nyelvet használói alakíthatják tovább: alkothatnak új szavakat, bevezethetnek új idiómákat.
59. sor:
Az LLG és a közösség más tagjai tananyagokat készítettek a nyelvtanulás segítésére. Angol nyelven elérhetők így a ''The Complete Lojban Language'' (CLL, alternatív címein ''The Red Book'' vagy ''The Codex Woldemar'') 1997-ben jelent meg. Emellett azóta is folyamatban van további segédeszközök, mint idiómagyűjtemény, adatbázis, eszköz a gépi fordításhoz, adatbázisok, logikakönyv és weboldal.
A Lojban nyelv tanulásához már elérhetők különböző szintű tananyagok az angol mellett francia, spanyol, orosz, héber és eszperantó nyelven.
A lojban nyelvközösségen belül még mindig nagy az aránytalanság. A nyelv semlegességének fenntartása és továbbfejlesztése érdekében várják az újoncokat az aránytalanságok eltüntetésére.
77. sor:
=== Az interneten ===
A lojbant ismerők leginkább az interneten tevékenykednek, mivel nemzetközi közösségük nagyon kicsi.
* Lojban.org:<ref
* Lojban IRC (irc.freenode.net #lojban): a Freenode IRC hálózaton alapul.
* Lojban levelezőlista:<ref>http://www.lojban.org/lsg2/</ref> kezdőknek szóló információs és tanulást segítő levelezőlista
89. sor:
Már 1990 óta tartanak évenkénti lojban találkozókat az Amerikai Egyesült Államokban; ezek a találkozók a Logfest nevet viselik. A hétvégi találkozó egyetlen napirendje az LLG közgyűlése, a többi program kötetlen, a résztvevők azt csinálnak, amit akarnak: beszélgetnek lojbanul, ismerkednek, tanítanak és tanulnak, vagy technikai kérdésekkel foglalkoznak. A találkozó IRC-n követhető.
=== Összetétele ===
A lojban nyelvet beszélők pontos száma ismeretlen. A Lojban.org szerint legtöbbjük [[Ausztrália (ország)|Ausztráliából]], [[Izrael]]ből és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ból való.<ref>Lojban.org [http://www.lojban.org/eo/resources/community ''The Lojban Online Community'']. 2005</ref>
A Frappr.com szerint 2007-ben ezekből az országokból érdeklődtek a nyelv iránt:
163. sor:
Egy-egy tartalmas szó előtt több funkciószó is állhat, ilyenkor az értelmezés belülről kifelé halad. Mivel a lojban nem ragoz, ezért ezek a szavak gyakoribbak, mint a magyarban.
=== Tulajdonnevek ===
A tulajdonnevek (''cmene'') mindig mássalhangzóra végződnek, és megfordítva, minden mássalhangzóra végződő szó tulajdonnév. A más nyelvekből átvett [[tulajdonnév|tulajdonneveket]] rendszerint fonetikusan átírják. A magánhangzóra végződő nevek végére egy mássalhangzót, többnyire <'''s'''>-t illesztenek.
Példák:
221. sor:
magyarul: Alice (vagy Ali) látja Bobot.
A '''patfu''' két argumentumú: az első az apa, a második, akinek az apja.
mi do patfu.
239. sor:
magyarul: Ez egy autó. Vagy: Vigyázat, autó!
=== Más mondatszerkezetek ===
A fentiektől különböző mondatszerkezetek is lehetségesek. Megváltoztatható az argumentumok sorrendje, és nemcsak az utolsó argumentumok hagyhatók el. Ebben a '''fa, fe, fi, fo, fu''' funkciószavak segítenek, amelyek rendre azt jelölik, hogy most jön az x1 argumentum, most jön a második argumentum, és így tovább.
klama fi la xamburk. fa mi
265. sor:
=== A szófaj megváltoztatása ===
<!--Jó lenne egy olyan példa, ami kihasználja a magyar igenévszókat, hogy jobban láthassuk, miről van szó. Azonban a példák fordításból jönnek, ahogy a többi is, így önállóan nem tudok ilyet írni. Ha valaki tud ilyet, azt megköszönném.-->
A lojban mondatszavak mind [[igenévszó]]k. Összességében a lojban nem tesz különbséget [[főnév|főnevek]], [[ige|igék]] és [[melléknév|melléknevek]] között. Ezt azért oldották meg így, hogy ne kelljen foglalkozni a szavak átképzésével az egyik szófajból a másikba. Egy mondatban a szavak szófaját a szó által betöltött szerep dönti el.
Például a
mi klama la paRIS. la xamburk. la keln. lo karce
273. sor:
magyarul: Hamburgból Párizsba utazom Kölnön át autóval.
mondatban a '''karce''' szó főnév, mert argumentumként használták. Ellenben a
''' ti karce le prenu'''
301. sor:
''Ez egy „kutyaház”.''
A mondatszóláncok pontos jelentéséhez a szövegkörnyezetet is. A mondat jelenthetne kutyaszagú házat , vagy olyan házat is, ahol a kutyatartás megengedett.
''' lo gerku zdani cu xekri'''
317. sor:
== További nyelvtani jelenségek ==
=== A funkciószavak osztályozása ===
A nyelvtan egyértelműségének érdekében minden funkciószóra rögzítve van, hogy milyen környezetben fordulhat elő. Viselkedésük szerint csoportokba foglalták őket.
Minden osztályt egy eleméről neveztek el, és a megkülönböztetés érdekében csupa nagybetűvel írják. Itt a <h> a <'> nagybetűjének számít. Az alapvető nyelvtanban ezekkel az osztályokkal lehet találkozni:
355. sor:
'''le ninmu cu na'e tavla'''
''A nő nem ''beszél''.'' (Hanem például ír.)
A '''na'e''' a mondatszóláncokban is használható, ezért a '''cu''' nem maradhat el.
=== Idő, hely, aspektus ===
A lojban az időt, a helyet, és az aspektust nem jelöli az igén, és ezeket nem is kötelező jelölni a mondatban. Ha nincsenek benne ilyen jelölők, akkor a mondat meghatározatlan lesz; a fenti példák akár múlt időben is értelmezhetők lennének.
A nyelvnek számos olyan szava van, amelyekkel megjelölhetők ezek a körülmények. A szakirodalom ezek használatát lelki útnak nevezi: a beszélő időn, téren és a realitáson át vezeti a hallgatót a cselekvés helyére és idejébe. Mindezek a szavak egységesen viselkednek, de hagyományosan jelentésük szerint több osztályba sorolják őket. Helyük általában az ige előtt van. A továbbiakban egységesen jelölőknek nevezzük őket.
392. sor:
ahol '''li''' (a LI-ből) számot jelöl.
A többi elöljárószó mondatszavakból vezethető le. A '''fi'o''' funkciószóval bármely mondatszó elöljárószóvá tehető. Például a '''ciska''' jelentése: x1 ír x2-t x3-ra x4-gyel; a reláció nem jelöli a színt. A '''fi'o skari''' jelentése: valamilyen színben.
'''mi ciska da fi'o skari le blanu '''
''Írok valamit kékkel.''
A '''fi'o''' szerkezet elkerülésére egyes mondatszavakhoz vannak elöljárószavak, amelyek a '''fi'o''' szerkezetet rövidítik. Például a nyelv lojbanul '''bangu''', és az ennek megfelelő elöljárószó '''bau''' (x1 az a nyelv, amit x2 használ x3 kifejezésére).
'''mi ciska bau la lojban.'''
''Írok valamit lojbanul.''
=== Absztrakciók ===
Az absztrakciók speciális szerkezetek, amelyek absztrakt főneveknek és mellékmondatoknak felelnek meg. Az absztrakciók absztraktorral kezdődnek (a NU-ból), és egy mondattal folytatódnak. Maga a ''nu'' azt jelenti, hogy valaminek az eredménye.
'''ti nu prami le mamta'''
434. sor:
A legfőbb különbség a loglan és a lojban között a szókincs. A későbbi The Logical Language Group, LLG 1986-ban döntött a szókincs lecseréléséről a szerzői jogok miatt, azonban a pert nem tudták elkerülni. Hosszas jogi csatározások után bíróságnak kellett kimondania, hogy ezek a szerzői jogok érvénytelenek, de addigra már meggyökeresedett az új szókincs.
Először a mondatszavak zárt készletét cserélték le. A szóalkotás a loglan szóválasztáshoz hasonlóan működött. A jelölteket a következő módopn választották: kiszámították, hogy a forrásnyelveket milyen arányban beszélik, és a szavakban található betűk arányának ezt kellett tükröznie. A loglanhoz képest az adatokat frissítették. Végeredményül a szavak jobban hasonlítanak kínai, mint angol megfelelőjükhöz. Például a loglan ''norma'' szó lojbanul ''cmavo'', (cf. kínaiul 常, pinyin átírással ''cháng'').
A funkciószavakat a nyelvtan leírása közben rögzítették.
440. sor:
A loglan és a lojban nyelvtana nagyban hasonlít egymásra. A nyelvtanról szóló szakaszok nagy része a loglanra is teljesül. A legtöbb egyszerű, deklaratív mondat szó szerint fordítható a két nyelv között, a finomabb részletek azonban eltérnek. A lojban nyelvtant többnyire a YACC nyelvdefiníciós formalizmussal és néhány előfeldolgozó szabállyal adják meg. A loglan nyelvtant egy rövid korpusz adja meg, ami évtizedek óta változatlan.
Az angolban használatos terminológia is különböző. Brown angol, latin és görög szavakat használt, egy kicsit megváltozott jelentéssel. A lojbanosok inkább a lojban saját szavait használják akkor is, ha más nyelven írnak nyelvtant, hogy elkerüljék a félreértéseket.
A lojban hangrendszeréből eltávolították a ''q'' mássalhangzót és a ''w'' magánhangzót, a ''h''-t pedig az ''x''-re (ch) cserélték. Hozzávették az '' ' ''-t is, amit a nemzetközi fonetikai ábécében [h] jelöl, de csak két magánhangzó között jelenhet meg, és nem is tekintik valódi mássalhangzónak. Merev fonotaktikai rendszert alkottak a lojban számára, ami bizonyos magánhangzó-mássalhangzó mintákat csak kölcsönszavak (''fu'ivla'') számára engedélyez. A loglanban nincs ilyen merev rendszer.
516. sor:
* [http://www.lojban.org/texts/translations/alice/alice.pdf „Alice Csodaországban” lojban fordításban (PDF)] (205 kB)
* [http://jbo.wikipedia.org/wiki/ Wikipedia lojban nyelven]
[[Kategória:Mesterséges nyelvek]]
| |||