„Ticino kanton” változatai közötti eltérés

A '''Ticino Köztársaság és Kanton''', németül '''Tessin''', [[Svájc]] legdélibb kantonja. Ticino határos [[Uri]] kantonnal, [[Valais]] kantonnal, [[Graubünden]]<nowiki/>nel illetve [[Piemont]] és [[Lombardia]] [[olaszország]]<nowiki/>i régiókkal. Ticino teljesen körülveszi [[Campione d’Italia|Campione D'Italia]] olasz exklávét.

== Története ==

Az ókorban a mai Ticino területét egy [[Kelták|kelta]] törzs lakta. Később a [[Római Birodalom]] részévé vált. Bukása után Ticinot a nyugatrómai birodalom uralta és a [[keleti gótok]], a [[lombardok]] és a [[frankok]] lakták.

[[1403]] és [[1422]] között ezeket a földeket bekebelezte Uri kanton, de később elvesztette. A második ticinoi hódítás során [[Uri]], [[Schwyz kanton|Schwyz]] és [[Nidwalden kanton|Nidwalden]] szerzett városokat a mai kanton területéről és megszerezték a teljes Ticino feletti gyakorlati irányítást.

Egészen 1850-ig a ''Ticinese franco'' (''Ticinói frank'') volt Ticino fizetőeszköze, majd ekkor bevezették a [[svájci frank|svájci frankot]]ot

A 19. század elején Ticino volt a legszegényebb kanton Svájcban. Ticino volt az egyetlen része Svájcnak, ahol tombolt szegénység, a nyomorúság és alig volt kiépítve az ipar. 1878-ig a három legnagyobb városban: [[Bellinzona|Bellinzonában]], [[Lugano]]<nowiki/>ban és [[Locarno]]<nowiki/>ban váltakozott a kormányzati székhely. [[1878]]-ban azonban Bellinzona lett az egyetlen főváros.

Ticino területe 2812 négyzetkilométer. Ticinoban területéhez képest sok erdő és tó található, továbbá több hegy.

A kanton földrajzilag két részre oszlik. Az északi rész hegyvidéki. A hegyvidék völgyei: Ticino-völgy és Maggia völgy . A déli rész a Sottoceneri tavakkal övezett régió. Itt található például a [[Luganói-tó]].

A Ticino folyó a legnagyobb folyó kantonban. Fő mellékfolyói a Brenno a Blenio völgyben és a Moesa a Mesolcina völgyben Graubünden közelében .

A Nagytanács (olaszul ''Gran Consiglio'') a kanton törvényhozó testülete, melynek 90 tagját, a képviselőket (Deputati) arányos képviseleti rendszerben választják meg.

Az összlakosság 2012-ben 341 652 fő. A lakosság 25,2%-a azaz 82 794 fő külföldi, a népsűrűség több mint 120 fő négyzetkilométerenként. A lakosság 83,1%-a olasz, 8,3%-a német. A legtöbb bevándorló az egykori [[Jugoszlávia|Jugoszláviából]] érkezett.

A hivatalos nyelv az olasz. Ticino lakosságának többsége a svájci olaszt beszéli, ami nagyon hasonlít az olaszra. Ticinoban néhányan még mindig beszélik a [[lombard nyelv|lombard nyelvet]]et, illetve annak Ticinese (ticinói) dialektusát és az eredeti Ticinese (ticinói) nyelvet. Ticinoban az olasz nyelv a domináns, de rengeteg turistának az anyanyelve a német, többségük Svájcból érkezik.

== Oktatás ==