„Benedek Elek (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1859-ben elhunyt személyek kategória eltávolítva; 1859-ben született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
37. sor:
Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: ''Magyarság'' (1901–02); ''[[Magyar Világ]]'' (1902–03); ''[[Magyar Kritika]]'' (1897–99); ''[[Nemzeti Iskola]]'' (1890–1905); ''[[Néptanítók Lapja]]'' (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes ''Az ismeretlen Benedek Elek'' c. munka.
[[1889]]-ben részt vállalt a [[Pósa Lajos (író)|Pósa Lajos]] által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, ''[[Az Én Újságom]]'' szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a ''Jó Pajtás'' gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba.{{refhely|Szabadkőműves Wiki}} Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: ''Kís Könyvtár,'' amelynek folytatása ''B. E. kis könyvtára'' címmel jelent meg. [[1900]]-ban a [[Kisfaludy Társaság]]nak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó ''Ezüst Mesekönyv'' és ''Arany Mesekönyv'' - amelyek főként az ''[[Az Ezeregyéjszaka meséi
[[1921]]-ben hazatért a [[trianoni békeszerződés]] által [[Románia|Romániához]] csatolt [[Kisbacon]]ba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar [[Kaláka (Erdély)|kalákásoknak]] és a ''[[Cimbora]]'' című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
| |||