„Ideológia” változatai közötti eltérés

a
clean up AWB
a (clean up AWB)
Az '''ideológia''' általános világnézeti jellegű (filozófiai és/vagy vallási és/vagy gazdasági és/vagy politikai) eszmék egységes elméletté szervezett olyan rendszere, melynek célja az (aktuális vagy a mindenkori) emberi [[társadalom]] kritikai leírása, és ennek alapján, irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
 
A [[politológia]]i szakirodalomban nincs egységes álláspont arra nézve, hogy egy gondolati rendszer milyen kritériumok szerint nevezhető ideológiának, és mikortól [[filozófia|filozófiának]], [[vallás]]nak. Ennek megfelelően akadnak, akik az utóbbi típusú ismeretrendszereket is ideologikusnak tartják, legtöbben mégis tagadják ezt.<ref>Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.</ref>
== Modern értelmezése ==
 
A modern [[politológia]] és [[filozófia]] inkább olyan, általános világnézeti jellegű (filozófiai és/vagy vallási és/vagy gazdasági és/vagy politikai) eszmék egységes elméletté szervezett rendszerét érti rajta, mely megkísérli az (aktuális vagy a mindenkori) emberi [[társadalom]] kritikai leírását, és ennek alapján, irányelveket állapít meg annak működtetésére nézve. Utóbbi elvek tartalmazhatnak az egyén számára ideális viselkedési módokat, a közösségi irányításának formáit, illetve hasonló gyakorlati elveket. A legtöbb szerző tehát részint az ideológia társadalomleíró és/vagy szervező funkcióját emeli ki, míg mások azt, hogy az ideológiák elméleti, világnézeti alapokon állnak, számukra az elmélet legalább olyan fontos, mint a gyakorlat. Az ideológiáknak azonosító („mi, kockásnyakkendő-pártiak”) és megkülönböztető („ti, csíkosnyakkendő-pártiak”) funkciója is van.<ref>vö. [[Barankovics István]] meghatározásával:: ''Az „ideológia” szót a görög nyelvből vettük át. Ma sűrűn hallani és mi is sokszor fogjuk használni. Eredetileg annyit jelentett, mint: „eszmetan”, ez pedig egy külön ága a bölcseleti tudománynak, a filozófiának. Ma politikai vonatkozásban ideológián értjük azoknak az eszméknek összefüggő együttesét, amelyeket az efajta kérdések felől alakítunk ki: mi az ember, és mi az emberi élet célja, mi a társadalom és mi az értelme annak, hogy társadalomban élünk, mi az alapvető viszony egyén és társadalom között? Ideológia tehát a politikai szóhasználatban lényegileg az összefoglalása annak, amit világnézetnek és társadalomszemléletnek nevezünk.'' (''[http://www.freeweb.hu/mkdsz1/n53/Barankovics-polisk04.htm A keresztény politika iskolája];'' 4. r.II., [[1952]]).</ref>
 
Az ideológiák önmagában való tanulmányozását [[George Walford]] vetette fel a harmincas évek végén. Területét ''Systematic ideology''-nak nevezte el.
 
Eszméknek, elveknek az összessége, melyeket azért hoznak létre, hogy koherens egésszé formálják a pártok mondanivalóját. Az ideológia megkönnyíti a tájékozódást a pártok között. A nagy francia forradalom utáni korszak terméke.
== A fogalom története ==
 
Az ideológia szó megalkotása a francia filozófus [[Antoine Destutt de Tracy]] nevéhez fűződik, egy újfajta eszme-tudomány létrehozása céljából. Nyomtatott formában először 1796-ban jelent meg.
 
Az első átfogó ideológiakritikát [[Karl Marx]] és [[Friedrich Engels]] gyakorolták [[A német ideológia]] cím művükben. Marx és Engels az ideológiát hamis tudatként határozták meg, s használata legtöbb szövegkörnyezetben ironikus, gúnyos felhangot kapott. ''A német ideológia'' arról tanúskodik, hogy a fogalmat az ifjúhegeliánusok valláskritikájára alkalmazták, de kiterjesztették minden idealista gondolkodásra, melyben többek között az ''„ártatlan és gyermeteg fantáziák”'', ''„a valóság árnyképei”'' titulusok szerepelnek az ideológiák metaforáiként.<ref>Karl Marx – Friedrich Engels: ''A német ideológia.'' (Előszó) Marx és Engels Művei (MEM) 3. köt. 15. old.</ref> Engels egy 1893-as, [[Franz Mehring|Franz Mehringhez]]hez írott levelében tömören, szinte definíciószerűen összefoglalja, mit ért az ideológia fogalma alatt:
 
:„Az ideológia olyan folyamat, melyet az úgynevezett gondolkodó tudatosan visz ugyan végbe, de hamis tudattal. A tulajdonképpeni hajtóerőket, amelyek mozgatják, nem ismeri meg; máskülönben nem is volna ideológiai folyamat. Ezért hamis, illetve látszólagos hajtóerőket képzel el. Minthogy a folyamat gondolati, a gondolkodó ennek tartalmát és formáját a tiszta gondolkodásból vezeti le, a magáéból vagy az elődeiéből. Pusztán gondolati anyaggal dolgozik, amelyről látatlanban elhiszi, hogy a gondolkodás terméke, s nem vizsgálja tovább, valamely távolabb fekvő, a gondolkodástól független eredet szempontjából; s ez számára magától értetődik, mert minden cselekvés, minthogy a gondolkodás ''közvetíti'', úgy tűnik fel előtte, hogy végső fokon ''megalapozva'' is a gondolkodásban van.”<ref> Friedrich Engels: [levél] ''Franz Mehringhez.'' (London, 1893. július 14.) MEM 39. köt. 93–94. old.</ref>
 
[[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] radikális fordulatot hozott a fogalom értelmezésében és használatában. Hangsúlyozza az ideológia osztálymeghatározottságát, ennek következtében az osztályharcban álló burzsoázia és a proletariátus ideológiái is küzdenek egymással a tömegek tudatának meghódításáért. Ezáltal kiterjeszti a fogalom jelentését, nézetei szerint az ideológia helyesen is tükrözheti a valóságot, s ebben az esetben az ideológia nem tudománytalan. A marxizmus tehát a munkásosztály tudományos ideológiája is egyúttal. [[Karl Kautsky]] érvelésére támaszkodva így ír erről a ''Mi a teendő? '' című könyvében, 1902-ben:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Ideologia}}
[[Kategória:Ideológiák| ]]
36 218

szerkesztés