Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Biombo coastal mangrove.jpg|thumb|left|200px|Tengerpart, Biombo]]
=== Domborzat ===
Erősen tagolt partvidékét mocsaras, mangroveerdős síkság kíséri, amelyet az ország belseje felé alacsony dombvidék vált fel. Legmagasabb pontja: 210 m.
 
=== Vízrajz ===
== Történelem ==
 
Az arab-iszlám hatás a 7. században érte el az ország lakosait. A 8-13. században a nyugat-szudáni Ghána, a 13-14. században a [[Mali]] Birodalom része lett, a 15. században [[Szongai Birodalom]] fennhatósága alá került. Portugál hajósok már 1446-ban felfedezték a [[Zöld-foki szigetek]]et, a [[Gambia (folyó)|Gambia]] folyó torkolatát, valamint a part menti szigeteket. Az első portugál település ''Cacheau'' volt (alapítva 1588-ban), ezt [[Bissau]] (1600-ban) követte. Az ország [[1879]]-ben lett [[Portugália]] gyarmata ''Portugál Guinea'' néven.<ref>A {{AkKL|11|245}} szerint 1951-től mint ''Portugália tengerentúli tartománya'' vette fel ezt a nevet.</ref>
 
A vidék négy évszázadon át volt a rabszolga-kereskedelem központja. A 16-17. század során az angolok, franciák és hollandok is kereskedelmi telepeket hoztak létre. A 20. század kezdetétől a nagy monopóliumok zsákmányolták ki a gyarmatot. Elsősorban [[földimogyoró]]t, [[pálmaolaj]]at, [[rizs]]t termesztettek, főként monokultúrában. 1942-ben [[Bolama]] helyett Bissau lett a főváros. Az ország 1951-től Portugália tengerentúli tartománya. A portugálok 1961-ben megszüntették az 1954-es "bennszülött statútumot", ami jelentős privilégiumokat biztosított a fekete afrikaiak egy vékony rétegének. Az ötvenes évek elejétől ellenállási csoportok működtek az országban s a Zöld-foki szigeteken. A csoportok 1956-ban a Partido Africano de Independencia de Guiné e Caco Verde ([[PAIGC]]), Guinea és a Zöld-foki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja szervezetében egyesültek. [[Fájl:PAIGC posto de controlo.jpg|thumb|[[PAIGC]] ellenőrzési pont az úton (1974)]] A PAIGC 1963-ban indított háborút Bissau-Guinea és a szintén portugál gyarmat Zöld-foki szigetek függetlenségének kivívásáért. Az [[Amílcar Cabral]] vezette felszabadító háború eredményeként 1972-ben tartották az első választásokat, s a népgyűlés kidolgozta a felszabadított Bissau-Guinea alkotmányát. Miután 1973 januárjában Cabralt [[Conakry]]ban meggyilkolták, a népgyűlés 1973. szeptember 24-én egyoldalúan függetlenné nyilvánította az országot. Függetlenségét [[1974]] szeptemberében az 1974 áprilisában végrehajtott portugáliai államcsíny után létrejött új portugál vezetés hivatalosan is elismerte. Az ország első elnöke a meggyilkolt Amilcar Cabral öccse [[Luís Cabral]] lett. Az ország tagja lett az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-nek. 1975-ben Bissau-Guinea csatlakozott a ''loméi kereskedelmi egyezmény''hez, ami az [[Európai Közösségek]] és a fejlődő országok egy nagy csoportja között jött létre. [[Fájl:Bissau - Abandoned tank.JPG|thumb|Elhagyott tank az út mellett]] Az 1970-es évek második felében a gazdaság összeomlott, s burjánzott a korrupció. 1980-ban a Zöld-foki szigetekkel való sikertelen egyesülési kísérlet után egy katonai puccs 1980-november 15-én az addigi miniszterelnököt, [[João Bernardo Vieira]] [[dandártábornok]]ot juttatta az elnöki székbe. A PAIGC 1991-ben hozzájárult a többpárti demokrácia bevezetéséhez. Az első törvényes választásokat 1994-ben tartották, s ezek a PAIGC győzelmét hozták. Az [[1998]]-ban kitört polgárháborúban több százezer ember vesztette el otthonát. [[2000]]-ben a katonai uralom után ideiglenes kormány alakult. Az államfő ''Kumba Yala'' (PRS), a kormányfő ''Caetani N'Tchama'' lett. A demokráciába való átmenet a gazdasági elmaradottság mellett a polgárháború veszélye miatt lassú.
A 2005-ben tartott választások nyomán az 1998-ban Portugáliába menekült Vieira került az elnöki székbe, aki viszonylagos nyugalmat teremtett. Az ország azonban továbbra is nyomorog ( a világ 5. legszegényebb állama) és a közéletet a korrupció uralja. 2009. március elején ismét kitört a fegyveres harc az elnök és a vele szemben álló PAIGC adta kormány és a hadsereg vezetése között. Egyetlen éjszaka mind Vieira elnök, mind pedig a hadsereg vezérkari főnöke, ''Batista Tagmé Na Wait'' kölcsönösen merénylet áldozata lett.{{refhely|Meggyilkolták Bissau-Guinea elnökét}}
 
 
=== Legnépesebb települések ===
{| {{széptáblázat}} width="58%"
|-----
|colspan="6" align="center" bgcolor="#FFA500" | '''Bissau-Guinea városai'''
|-----
|rowspan="2" align="center" bgcolor="#98FB98" | '''Rangsor''' || rowspan="2" align="center" bgcolor="#98FB98" | '''Név''' || colspan="2" align="center" bgcolor="#98FB98" | '''Lakosság''' || rowspan="2" align="center" bgcolor="#98FB98" | '''Régió'''
|-----
|align="center" bgcolor="#98FB98" | '''1979-es<br />népszámlálás''' || align="center" bgcolor="#98FB98" | '''2005-ös<br />becslés'''
|-----
|align=right | 1. || [[Bissau]] || align=right | 109&nbsp;214 || align=right | 388&nbsp;028 || Bissau
69 449

szerkesztés