„Japán filmművészet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a szerkesztési javítás |
||
7. sor:
[[Fájl:Orochi_film1.jpg|bélyegkép|[[Orochi (film)|Orocsi]] ([[Buntarō Futagawa|Futagava Buntaró]])]]
[[Fájl:Roningai_film1.jpg|bélyegkép|[[Roningai]] ([[Masahiro Makino|Makino Maszahiro]])]]
A [[Kinetoscope|kinetoszkópot]] először kereskedelmileg Thomas Edison mutatta be az Amerikai Egyesült Államokban 1894-ben, japánba pedig 1896 novemberében jutott el. A [[Vitascope]] (régi típusú némafilmvetítő gép) és a [[Lumière fivérek]] [[Kinematográf|Kinematográfja]] japánba 1897 elején jutott el, egy [[Inabata Katsutaro|Kacutaro Inabata]] nevű üzletember által. Egy Lumière operatőr volt az első, akik japánban forgatott filmet. A mozgókép, viszont nem számított teljesen újdonságnak a japánok számára a gazdag filmművészet előtti eszközeik hagyománya miatt, mint például a gentó és a [[laterna magica|laterna magica]]
1898-ban néhány szellemes filmet készítettek, mint például a [[Siró Asano]] rövidfilmek, a [[Bake Dzsizo]] és a [[Sinin no Szoszei]]. Az első dokumentumfilm a [[Gésa no teodori]] rövidfilm 1899 júniusában készült. [[Tsunekichi Shibata|Cunekicsi Sibata]] forgatott néhány korai filmet, köztük a [[Momidzsigari]]-t 1899-ben, melyben két híres színész adott elő egy jól ismert [[kabuki]] színdarabot. A korai filmekre hatással volt a tradicionális színház, mint például a kabuki és a [[bunraku]].
19. sor:
Az értelmiség körében, a japán mozi kritikusai növekedtek az 1910-es években és végül egy új mozgalommá alakultak mely átformálta a japán filmet. A film kritika korai film magazinokkal kezdődött mint például a [[Kacudó sasin]] (1909-től) és egy teljes hosszúságú könyv melyet [[Yasunosuke Gonda|Gonda Jaszunoszuke]] írt 1914-ben. Számos korai film kritikus arra fókuszált, hogy az olyan stúdiók mint a [[Nikkatsu]] és a [[Tennenshoku Katsudō Shashin|Tenkatsu]] munkáit becsmérelje azon indokból kiindulva, hogy túl színháziasak (mivel a kabuki és a [[Shinpa|sinpa]]-ból haszált elemeket, mint például az [[onnagata]]) és mert nem alkalmazták a [[filmtechnika]] lehetőségeit a történet elmesélésére hanem inkább a bensikre támaszkodtak. Később a "[[Pure Film Movement|Tiszta Film Mozgalom]]"-nak nevezett írókból és magazinokból (mint például a [[Kinema Record]]) álló közösség szólalt fel ezen filmtechnikák tágabb körű használatáért. Némely kritikus mint [[Norimasa Kaeriyama|Kaerijama Norimasza]] saját ötleteit alkalmazva rendezett filmeket mint például a ''[[The Glow of Life]]'' (1918). Párhuzamos erőfeszítések folytak máshol a filmiparban. Inoue Maszao az 1917-es ''The Captain's Daughter ''című filmjében elkezdett olyan technikákat használni melyek a néma filmek korában még teljesen ismeretlenek voltak, mint például a [[premier plán]]. A Tiszta Film Mozgalom volt a központja a [[gendaigeki]] és a forgatókönyv írás fejlődésének. Új stúdiók alakultak 1920 környékén mint a [[Shochiku]] és a [[Taikatsu]] akik támogatták a reformot. Taikatsu-nál [[Thomas Kurihara]] rendezett filmeket melyeket a novellista [[Tanizaki Dzsunicsiró]] írt aki erős támogatója volt a film reformnak. Még Nikkatsu is gyártott reform filmeket a rendező [[Eizō Tanaka|Tanaka Eizó]] által. Az 1920-as évek közepére a színésznők leváltották az onnagata-kat (női szerepet játszó férfiak) és a filmek egyre több eszközt használtak az úttörő Inoue-t követve. A legtöbbet tárgyalt némafilmek japánból Mizogucsi Kendzsi művei, kinek későbbi munkái (mint például a [[The Life of Oharu|Szaikaku Icsidai Onna]]) még mindig nagy tekintélynek örvendenek.
A japán filmek az 1920-as évek közepe fele tettek szert népszerűségre a külföldi filmekkel szemben, részben a filmsztárok népszerűségének valamint egy új stílusú [[Jidaigeki|dzsidaigeki]] megjelenésének köszönhetően. Rendezők, mint például [[Itó daiszuke|Itó Daiszuke]] és [[Masahiro Makino|Makino Maszahiro]] olyan szamuráj filmeket készítettek mint például a [[A Diary of Chuji's Travels|Csúdzsi tabi nikki]] és a [[Roningai]] lázadó antihősökkel a főszerepben, gyors vágású harcjelenetekkel melyek egyaránt voltak kritikailag elismertek és kereskedelmileg sikeresek. Néhány sztár, mint például, [[Tsumasaburo Bando|Bandó Cumaszaburó]], [[Kanjūrō Arashi|Arasi Kandzsúró]], [[Chiezō Kataoka|Kataoka Csiezó]], [[Takako Irie|Irie Takako]] és [[Utaemon Ichikawa|Icsikava Utaemon]] a [[Makino Film Productions|Makino Fim Productions]] által inspirálódott és megalakították saját független produkciós cégüket ahol olyan rendezők fejlesztették képességeiket mint [[Hiroshi Inagaki|Inagaki Hirosi]], [[Mansaku Itami|Itami Manszaku]] és [[Sadao Yamanaka|Jamanaka Szadao]]. A rendező, Kinugasza Teinoszuke létrehozott egy produkciós céget, hogy elkészítse kísérleti mesterművét a [[A Page of Madness|Kurutta Ippédzsi]]
A baloldali politikai mozgalmak és a szakszervezetek felemelkedésével az 1920-as évek végén keletkeztek az úgynevezett [[Tendency films|"tendencia filmek"]], baloldali tendenciákkal, kiemelkedő példákkal [[Mizogucsi Kendzsi]], [[Daisuke Itō (film director)|Itó Daiszuke]], [[Shigeyoshi Suzuki (film director)|Szuzuki Sigejosi]] és [[Tomu Uchida|Ucsida Tomu]] által. Kontrasztként ezekkel a kereskedelmileg gyártott[[35 mm-es film| 35 mm-es filmekkel]] szemben a [[Proletarian Film League of Japan|Japán Marxista Proletár Film Szövetség]] (Prokino) függetlenül készített külön filmeket kisebb mérőkkel (mint például [[9,5 mm-es film|9,5 mm]] és [[16 mm-es film|16 mm]]) radikálisabb szándékokkal. A tendencia filmek szigorú cenzúrázástól szenvedtek az 1930-as évek fele közeledve, s ennek következtében több Prokino tagot letartóztattak, mozgalmat eredményesen elnyomtak. Ezen lépések a kormány részéről mély hatást gyakoroltak a politikai elégedetlenség kimutatására az 1930-as évek mozijában. Néhány film ezen korszakból: [[Sakanaya Honda|Szakanaja Honda]], [[Jitsuroku Chushingura|Dzsicuroku Csúsingura]], [[Horaijima|Horaiszan]], [[Jamata no Orocsi]], [[Maborosi no hikari]], [[Kurutta Ippeji|Kurutta Ippédzsi]], [[Jujiro|Dzsudzsiro]], [[Kurama Tengu: Kyōfu Jidai|Kurama Tengu: Kjófu Dzsidai]] és [[Kurama Tengu|Szódzsóbó]].
| |||