Niza

Csatlakozott ekkor: 2007. szeptember 30.
nincs szerkesztési összefoglaló
Varsói képviselőként tagja volt az [[1784]] és 1786 között ülésező szejmnek, valamint haláláig az [[1788]]-[[1792]] között működő [[Nagy szejm|nagy szejmnek]] (''Sejm Wielki'') is. A lengyel szabad királyi városok szószólója lett. Küzdött a polgári jogok kiterjesztéséért és a városi polgárok érdekeiért. Fellépett a zsidók ellen, 1788-ban kidolgozott egy feljegyzést a nagy szejm részére, amelyben követelte, hogy zárják ki őket a kereskedelemből tisztességtelen verseny miatt.
 
[[1789]]. február 23-tól betöltötte Varsó polgármesteri tisztségét. 1789. november 27-én Varsóban találkozót szervezett 141 szabad királyi város küldötteinek, akik memorandumot fogadtak el. Ebben jogegyenlőséget követeltek [[II. Szaniszló Ágost lengyel király|II. Szaniszló Ágost lengyel királytól]]. A követeléseket tartalmazó levelet december 2-án az általa vezetett ún. fekete menet (''Czarna procesja'') vitte a királyhoz. A dokumentum az alapja lett az [[1791]]. április 18-án megalkotott Törvény a városokról (''Prawo o miastach'') című jogszabálynak<ref>A törvény ismertetését a [[Nagy szejm#Törvény a városokról|Nagy szejm]] szócikk tartalmazza</ref>, ami pedig az [[Lengyelország májusi alkotmánya|1791. évimájus Májusi3-i alkotmány]] (''Konstytucja 3 Maja 1791 roku'') részévé vált. A követelések egyik megfogalmazója és a fekete menet ötletadója [[Hugo Kołłątaj]] volt.
 
1790. február 20-án lemondott hivataláról, de 22-én egyhangúlag újraválasztották. Ezt követően részt vett a zsidók Varsóból történő kilakoltatásában. 1790. május 16-án varsói polgárok pogromot rendeztek.
 
Élete végén anyagi helyzete megrendült, mivel vagyonának jó részét a politikai küzdelmek finanszírozására fordította. A városokról szóló törvény és a Májusi 3-i alkotmány megalkotását már nem élte meg. Utolsó nyilvános politikai vitáját április 31-én tartotta, majd megrendült egészségi állapota miatt visszavonult. A varsói [[Szent János Katedrális|Szent János Katedrálisban]] (''Bazylika archikatedralna św. Jana Chrzciciela'') temették el. Nagyszabású temetését Varsó városa rendezte a tiszteletére.
 
Az Antonina Blikowskaval kötött második házasságából származó fia, [[Jan Dekert (püspök)|Jan Dekert]] varsó püspöke volt.
 
==Emlékezete==
* [[1896]]-ban emléktáblát helyeztek el a Szent János Katedrálisban „a burzsoá osztály első védelmezője és képviselője” felirattal.
* [[Franciszek Dionizy Kniaźnin]] költő a „lengyel burzsoák vezetőjének” nevezte.
* Bár a Májusi Alkotmány3-i alkotmány elfogadásakor már nem élt, [[1891]]-ben [[Jan Matejko]] lengyel festő az [[1791. május 3-i alkotmány (festmény)|1791. május 3-i alkotmány]] című festményén központi alakként szerepeltette, utalva az ő és a polgárság fontos szerepére a világtörténelmi jelentőségű alkotmányozásban.
* Varsóban az Óvárosi Piactér (''Rynek Starego Miasta'') északi oldalát róla nevezték el.
 
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Lengyelország|-|Történelem }}
 
{{DEFAULTSORT:Dekert Jan}}
 
[[Kategória:Lengyelországi politikusok]]
[[Kategória:Lengyel üzletemberek]]
[[Kategória:Krakkóiak]]
[[Kategória:Varsóiak]]
[[Kategória:1738-ban született személyek]]