„Védegylet (reformkor)” változatai közötti eltérés

A Védegylet megalapítását először megyei szinten - [[Tolna vármegye|Tolnában]] - a [[Perczel]] fivérek kezdeményezték még 1842-ben. A tagok arra kötelezték magukat, hogy hat évig csak hazai fogyasztási cikkeket vásárolnak. Példájukat [[Zala vármegye|Zala]] és [[Veszprém vármegye|Veszprém]] vármegyében is követték. A zalai védegylet alakuló ülést [[1843]]. [[február 14.]]-én tartották a zalaegerszegi megyeházán, és vezetőségében [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] és [[Csány László]] mellett ott volt a megye egész liberális vezérkara, valamint kereskedő és gyáros polgárok is. A korábban megalapított zalai védegyletnek is új lendületet adott az Országos Védegylet [[1844]]. októberi megalakulása. Az országos mozgalom keretében Zala megyében szerveződött meg a legtöbb védegyleti osztály, azaz összesen 14.<ref name="védegyletzala">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZALM_sk_1996_Tort_OK/?query=v%C3%A9degylet&pg=186&layout=s|title=Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)Dokumentumok}}</ref>

 

 

Az alakuló gyűlésén elfogadott alapszabályai szerint a külföldi árut ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy hat évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni.