„Méliusz József” változatai közötti eltérés

 

==Életpályája==

Középiskolát szülővárosa Piarista Gimnáziumának reál szakán végzett, [[Budapest]]en tette le az érettségi vizsgát (1928). Főiskolai tanulmányait a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]] műépítészeti karán kezdte, majd [[Zürich]]ben, [[Kolozsvár]]t és [[Berlin]]ben [[teológia]]i tanulmányokat folytatott és [[Kálvinizmus|református]] lelkészi képesítést szerzett (1933). Az ''[[Ifjú Erdély]]'' egyik szerkesztője és az ''[[Erdélyi Fiatalok]]'' munkatársa (1932-33), [[Endre Károly]] ajánlásával az ''[[Erdélyi Helikon]]''ban kezdi szépirodalmi pályáját. A válsággal küzdő [[Európa]] háborúra készülő szélsőségeseivel szemben az [[antifasizmus|antifasiszta]] békemozgalomhoz csatlakozott, 1934-től a ''[[Korunk]]'' főmunkatársa, 1935-től a ''[[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]]'' [[bánság]]i tudósítója és publicistája. Dél-Erdélyben részt vesz az [[Ion Antonescu|Antonescu]]-diktatúra ellen folyó illegális küzdelemben, a ''[[Déli Hírlap (napilap, 1925–1944)|Déli Hírlap]]'' cikkírója Virág Miklós álnéven. A bevonuló szovjet hadsereg feljelentésre letartóztatja; az incidens tisztázása után a [[Magyar Népi Szövetség]] központi sajtóirodájának vezetője (1945), a Romániai Magyar Írók Szövetségének főtitkára (1946), [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gáborral]] közösen szerkeszti az ''[[Utunk]]''at. A romániai magyar színházak vezérfelügyelőjeként szerepet vállal a [[marosvásárhely]]i Székely Színház és a [[kolozsvár]]i Magyar Opera megteremtésében. A kolozsvári [[Kolozsvári Állami Magyar Színház|Állami Magyar Színház]] főrendezője, majd igazgatója, a magyar színművészeti intézet tanára (1948-49). Koholt vádak alapján az MNSZ más vezetőivel együtt letartóztatták s ítélet nélkül hat éven át (1949-55) fogva tartották. Hazatérve az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó aligazgatója (1957-59), a [[Romániai Írószövetség|Romániai Írók Szövetségének]] alelnöke (1968-72).