Wikipédia

„Szerkesztő:SzoboszlayP/próbalap” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SzoboszlayP (vitalap | szerkesztései)
311 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
SzoboszlayP (vitalap | szerkesztései)
311 szerkesztés
Eltávolította a lap teljes tartalmát
1. sor:
{{Film infobox
| cím = Tízezer nap
| eredeti cím =
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| rendező = [[Kósa Ferenc (rendező)|Kósa Ferenc]]
| producer =
| executive producer =
| alapmű =
| műfaj = filmdráma
| forgatókönyvíró = Kósa Ferenc<br>[[Gyöngyössy Imre]]<br>[[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]]
| dramaturg =
| főszereplő = [[Molnár Tibor (színművész)|Molnár Tibor]]<br>[[Bürös Gyöngyi]]<br>[[Koltai János]]
| zene = [[Szőllősy András]]
| operatőr = [[Sára Sándor]]
| vágó = [[Szécsényi Ferencné]]
| hangmérnök = [[Pintér György (hangmérnök)|Pintér György]]
| jelmeztervező = Várday Gyula
| díszlettervező = [[Romvári József]]
| gyártó = [[Mafilm]] 4. Játékfilmstúdió
| gyártásvezető = Bajusz József
| ország = {{Magyarország}}
| nyelv = [[magyar nyelv|magyar]]
| időtartam = 103 perc
| költségvetés =
| képarány = <!-- ,:1 -->
| forgalmazó =
| bemutató = {{zászló|Magyarország}} [[1967]]. [[április 27.]]<br>{{zászló|Svédország}} [[1968]]. [[szeptember 2.]]
| korhatár = {{korhatár|12}}
| bevétel =
| honlap =
| imdb = 0059838
| PORT.hu = 2475
}}
 
A '''Tízezer nap''' [[1967]]-ben bemutatott fekete-fehér magyar játékfilm, [[Kósa Ferenc (rendező)|Kósa Ferenc]] diplomafilmje.
 
A film az ötlettől az elkészült első változatig nagyjából 5 év alatt jutott el, majd 2 évre betiltották, mivel az [[1956-os forradalom|1956-os eseményeket]] forradalomnak nevezték a filmben, illetve a történet tragikus befejezése miatt. Végül utóforgatások után egy időben mutatták be Magyarországon és az [[1967-es cannes-i filmfesztivál]]on a filmet, melyen a [[Legjobb rendezés díja (cannes-i fesztivál)|legjobb rendezőnek járó díjjal]] jutalmazták Kósa Ferencet.
 
A filmet, mely a magyar parasztság sorsának nagyjából 10000 napját ábrázolja a Széles család történetén keresztül, a Magyar Filmművészek Szövetsége [[1968]]-ban beválasztotta a [[Budapesti tizenkettő]]be, illetve [[2012]]-ben bekerült a [[Magyar Művészeti Akadémia]] tagjai által kiválasztott legjobb [[53 magyar film|53 magyar alkotás]] közé is.
 
== Történet ==
{{cselekmény}}
A hatvanas évekbeli [[Termelőszövetkezet|kollektivizálás]] idején [[hidroglóbusz]] érkezik abba a faluba, ahol Széles Istvánék ([[Molnár Tibor (színművész)|Molnár Tibor]]) élnek. Fiuk épp külföldre készül, a tengerhez. Utazása előtt apja elmondja neki, hogy nemrég megpróbált öngyilkos lenni.
 
A történet itt körülbelül tízezer napot ugrik vissza az időben, az 1930-as évekbe, és innen kisebb-nagyobb időugrásokkal meséli el Széles István, Juli ([[Bürös Gyöngyi]]) és Bánó Fülöp ([[Koltai János]]) történetét. István, az idősödő parasztgazda feleségül veszi a Balogh gazdánál cselédként dolgozó Julit, majd közös gyerekük keresztapjául Bánó Fülöpöt választják. Egyik szilveszterkor István Balogh gazda disznóólának tetejével fűt be, és Istvánnak térdre ereszkedve kell bocsánatot kérnie a disznótól, melynek megfagytak a kicsinyei. Az ittas Fülöp István szolgalelkűsége miatt bicskával esik neki barátjának, és a verekedésbe felesége is belekerül. Ezután a házaspár megfogadja, hogy sosem ütik meg újra egymást. Később Fülöp bocsánatot kér Istvántól, de a [[kubikos]] sztrájk alatt újra szembekerülnek egymással. István Csere Mihályékkal meg akarja törni a sztrájkot, mert éheznek, és félpénzért vállalnának munkát. A téglagyárban a munkások, köztük Fülöppel, megverik és a talicskához kötözik az „árulókat”. Később István ismét megüti a feleségét, amikor lovat próbál venni vándor árusoktól, de Juli nem tudja eladni az ökrüket. A háború előtt Széles mama sóval szórja be a földet – melyet a Széles házaspár saját erején szánt be –, hogy a háború elkerülje az ő házukat. A toborzáson a laktanyán István azt hazudja, hogy 8 gyereke van, így nem viszik el katonának, szemben Fülöppel, akinek 4 gyereke volt.
 
A háború után Fülöp agitátorként tér vissza a faluba, és megkezdődik a földosztás. A parasztok a közös tulajdon eszméjét sajátosan értelmezve rögtön kifosztják a magtárat, és Fülöp alig tudja megállítani őket. A [[Rákosi-korszak]] vidámabb oldalába egy majális keretében nyerünk betekintést, majd erre kontrasztként következik az a jelenet, amelyben kényszerrel elszállítják az Istvánék által bearatott termés jelentős részét. Fülöp megpróbálja megértetni Istvánnal, miért fontos az, hogy beadják a közösbe a terményeiket, de este István és Mihály visszalopják a saját részüket. A két férfi a rendőrségre kerül, és Mihály majdnem megfojtja a rendőrt (sógorát), akinek az utolsó pillanatban sikerül lelőnie a nagydarab férfit. Mivel István nem tett semmit a verekedés ellen, bűnrészesség miatt munkatáborba deportálják 852 napra 1951-52 környékén.<ref>Juli, amikor meglátogatja a munkatáborban Istvánt, az [[1952. évi nyári olimpiai játékok|1952-es olimpiáról]] és [[Sztálin]] haláláról beszél.</ref> Egy rabnak, Bócza Józsefnek köszönhetően tudja meglátogatni Istvánt Juli, aki beszámol mindenről férjének, ami az elmúlt években történt, köztük arról is, hogy Fülöp segített fiuknak bekerülni az egyetemre.
 
[[1956-os forradalom|1956-ban]] a forradalmárok a tóba állítják Bánó Fülöpöt, a rendőrt, és még két kommunistát, hogy kivégezzék őket. A forradalmárok vezetője Istvántól kér tanácsot, hogy hogyan alázzák meg a kommunistákat. István erre azt feleli, hogy ők tisztelik egymást. ''„Azt mondta, ez a forradalom a miénk. Annak van igaza, akinél a fegyver van. [...] Idegenek ebbe a faluba még sose jöttek kapálni. Intézkedni meg mindig eljönnek.”'' – mondja. Erre a forradalmár átadja a gépfegyvert Istvánnak, de a férfi nem lövi le egyiküket sem. Erre a forradalmárok a templomba viszik a négy férfit, figyelmeztetve a falusiakat, hogy aki védeni meri őket, azokat lelövik. A vezető a falhoz térdepelteti a kommunistákat, de Fülöp nem térdepel le, és nem fordít neki hátat. Végül Fülöpön kívül mindenkit kivégez a férfi, és távozik a forradalmárokkal a faluból. István azt hazudva, hogy Juli haldoklik, levélben hazahívja fiát, aki otthon szégyenében megfogadja, hogy nem tér vissza az egyetemre tanulni.
 
Nyáron a krumpliszedésnél a tűző napon rosszul lesz Juli, és Pista majdnem kapával esik neki apjának. Fülöppel beszél érzelmeiről, aki elmondja, hogy már 15 éve szövetkezetet akar, mert ''„mindenkit meghülyít ez a koszos föld”.'' Pista sürgeti, hogy valósítsa meg, tegyen valamit. Végül apjával is beszél, aki megfenyegeti, hogy megfojtja, ha nem megy vissza az egyetemre. István Fülöp hatására megpróbálja rábeszélni a többi gazdát a téeszesítésre, akik nem akarják átadni földjüket, így ő is visszakozik. István meglátogatja Pesten fiát, aki szintén a téeszesítés mellett áll. Fülöp végül azzal győzi meg Istvánt, hogy gyávának nevezi, illetve azzal az érvvel, hogy a téeszesítéssel olyan világ jönne el, ''„ahol nem a dolgok fontosak, hanem az ember”''. István aláírja a téeszesítéshez szükséges papírt, majd felakasztja magát.
 
István életben marad, és a film visszatér a jelenbe, a hidroglóbusz megérkezéséhez. Végül a tengerhez kijutott Pista narrációjával zárul a film, melyben arról beszél, hogy számára nem úgy fontos a föld, mint felmenőinek, mert ő minden földet magáénak érez.
{{cselekmény vége}}
 
== Szereplők ==
* Széles István - [[Molnár Tibor (színművész)|Molnár Tibor]]
* Juli - [[Bürös Gyöngyi]]
* Bánó Fülöp - [[Koltai János]]
* ifj. Széles István - [[Kozák András]]
* Bócza József - [[Görbe János]]
* Balogh - [[Rajz János]]
* Sándor bácsi - [[Siménfalvy Sándor]]
* Csere Mihály - [[Nyers László]]
* Mihály felesége - [[Nagy Anna (színművész)|Nagy Anna]]
* Rendőr - [[Haumann Péter]]
* A rendőr felesége - [[Káldi Nóra]]
* Széles mama - [[Siménfalvy Ida]]
 
==Így készült a film==
„A ''Tízezer nap'' előtörténete ott kezdődik, amikor [...] felvetődik az ötlet, hogy a hatvanas évek fiatal nemzedéke vagy annak egyik tagja készítsen el egy játékfilmet a termelőszövetkezetek megszervezéséről és a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezéséről.”{{refhely|VargaB|p.134.}} A film „kiindulópontját jelentő ötlet több forrás szerint egyenesen [[Kádár János (politikus)|Kádár Jánostól]] származott.”{{refhely|VargaB|p.134.}} Kádárnak egy idős parasztember mesélte, hogy az ötvenes évekbeli téeszesítés során fel akarta magát akasztani, de a fejlődéseket látva boldog, hogy nem tette. A [[Balázs Béla Stúdió]]<ref>A stúdió a korban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]] végzett, illetve ott tanuló fiataljainak szolgált kísérleti műhelyként, ahol első kisfilmjeiket készíthették, amíg nagyjátékfilm rendezési lehetőséghez nem jutottak.</ref> fiataljainak a hatvanas évek elején vetette fel a film ötletét [[Aczél György]]. Az a gesztus, hogy ezt a korszak politikájában fontos témát a fiataloknak ajánlotta fel Aczél, a korszak filmpolitikai játszmáinak része volt. „Aczél új emberekre akart építeni, ezért is kereste a fiatalokat.”{{refhely|VargaB|p.135.}} Arra számított, hogy ha lehetőséget ad a fiataloknak, hogy a kor téeszesítéséről szóló reprezentatívnak szánt film elkészítésében közreműködjenek<ref>Nem tisztázott, hogy [[Grigorij Naumovics Csuhraj]] filmrendező oldalán dolgozhattak volna (VargaB, p.135.), vagy az egyikük készíthetett volna önálló filmet a stúdióban. (KósaF)</ref>, a fiatal alkotók rendszerhűségükkel hálálják majd meg nagylelkűségét.
 
A témafelvetés után a fiatal alkotók egy csoportja [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]] és [[Kodály Zoltán|Kodály]] népdalgyűjtő módszeréhez hasonlított anyaggyűjtésre indult, hogy felderítsék a falusiak téeszesítéshez, az elmúlt évtizedek történéseihez való viszonyát, hogy valós történeteket és sorsokat vihessenek filmre. Míg Kósa egy [[Filmvilág]]nak adott interjújában arra utal, hogy az anyaggyűjtés közös ötlet volt<ref>{{cite web | title = „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I. | publisher = [[Filmvilág]]| url = http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7272 | date = 1981-11 | accessdate = 2017-03-04}}</ref>, egy másik interjújában{{refhely|KósaF}} saját ötletként tünteti fel, melyben arról is beszél, hogy a Mihály és a rendőr közötti halálos konfliktus alapja egy valós esemény, melynek személyesen ismerte szereplőit. Kósa nyilatkozata alapján a forgatókönyv első verzióját [[Gyöngyössy Imre|Gyöngyössy Imrével]] közösen írták, melyet a Filmfőigazgatóság nem fogadott el, ezután [[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]] közreműködésével készült el a több hasonló visszautasítás után elfogadott végső változat.
 
Az 1965-ben elkészült filmet a cenzorok két ok miatt nem engedték bemutatni: egyrészt 1956-ot forradalomnak nevezik benne, másrészt a történet főhőse sikeresen öngyilkos lesz, miután elveszik a földjét. Ez utóbbi ráadásul a 60-as években történik, azaz a rendszer által elvárt üzenet (miszerint a kádári téeszesítés az 'igazi') sérült, helyette párhuzamba állítódott a két korszak téeszesítése: mindkettő tragédiában végződik. A film alkotói eleinte nem voltak hajlandóak kompromisszumot kötni a cenzorokkal, a szakma pedig szolidáris volt velük.{{refhely|VargaB|p.138.}} Kósa a film bemutatásáig nem kapott diplomát, és újabb filmet sem készíthetett. A ''Tízezer nap'' végleges verziója bizonyos módosítások után 1967-ben egy időben került bemutatásra Magyarországon és a [[Cannes-i fesztivál]]on. A bemutatott filmben elhangzik a „forradalom” szó, és szerepel benne az öngyilkosság is, azonban egy keretet kapott, melyben kiderül, hogy István túlélte az öngyilkossági kísérletet, és boldog, amikor megérkezik a hidroglóbusz. A film végi jelenet is a kádári konszolidáció motívumát erősíti: a Széles fiú már annak a „nemzedéknek a tagja, amely megpróbál számot vetni a múlttal, túllépni a traumákon, és helyet találni a mai világban.”{{refhely|VargaB|p.143.}}
 
Mindezen módosítások ellenére sem mondható, hogy a film alaphangja a „kádári konszolidáció és a szocialista mezőgazdaság igenlése”{{refhely|VargaB|p.143.}} lenne. A film 2 éves betiltása többek között annak is köszönhető, hogy 1965-ben készült el a hasonló témát körüljáró – de egy téeszesítés mellett elkötelezett kommunistát középpontba állító – film, a ''[[Húsz óra (film)|Húsz óra]]'' is, és „Kósa filmje és [[Fábri Zoltán (rendező)|Fábri]] filmje egymás pandantjai lehettek volna – ha egyidőben mutatják be őket. [...] ezért kijátszották őket egymás ellen.”{{refhely|VargaB|p.143.}} A ''Húsz óra'' kanonizációja<ref>A Húsz óra lett az első [[Magyar Filmszemle|Magyar Játékfilmszemle]] fődíjas alkotása.</ref> után már nem volt értelme dobozban tartani a filmet, ráadásul eddigre a téeszesítés is lezajlott, így politikailag sem igazán volt tétje.
 
Az 1967-es premiert az is kikényszerítette, hogy valahogyan a cannesi fesztiválig jutott a film híre, és „a franciák hivatalos jegyzéket küldtek a magyar állam illetékeseihez, amelyben az állt, ha nem a Tízezer napot küldik a Cannes-i fesztiválra, akkor a továbbiakban nem tartanak igényt a magyar filmek részvételére.”{{refhely|KósaF}} Emiatt nem az eredetileg tervezett [[Herskó János|Herskó]] filmet, a ''[[Szevasz, Vera!|Szevasz Verát]]'' küldték ki a versenybe, hanem a ''Tízezer napot''.
 
== Díjak, jelölések ==
* '''[[Cannes-i fesztivál|Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál]]''' ([[1967-es cannes-i filmfesztivál|1967]])
** díj: [[Legjobb rendezés díja (cannes-i fesztivál)|Legjobb rendezés díja]] (Kósa Ferenc)
 
*[[Magyar Filmszemle|Magyar Játékfilmszemle]] (1967)
** díj: a szakmai zsűri rendezői díja (megosztott díj: Kósa Ferenc, [[Szabó István (filmrendező)|Szabó István]], [[Zolnay Pál]])
** díj: a szakmai zsűri operatőri díja ([[Sára Sándor]])
 
* A „[[Budapesti tizenkettő]]” egyik filmje (1968)
 
* Az [[53 magyar film]] egyike (2012)
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
*{{hely|VargaB}}Varga Balázs: [http://doktori.btk.elte.hu/hist/vargabalazs/disszert.pdf ''Filmirányítás, gyártástörténet és politika Magyarországon 1957-1963.''] Doktori disszertáció. Budapest, 2008. ELTE BTK Történettudományok Doktori Iskola, Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program. pp. 133-145.
*{{hely|KósaF}}http://gervaiandras.hu/koenyvekm/a-tanuk/19-megkerdeztuek-kosa-ferencet.html
 
[[Kategória:Magyar történelmi filmek]]
[[Kategória:1967 filmjei]]
[[Kategória:Fekete-fehér filmek]]
[[Kategória:Magyar filmdrámák]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:SzoboszlayP/próbalap”