„Aki Kaurismäki” változatai közötti eltérés

Stílusa összetéveszthetetlen. Desson Thomson, a The Washington Post filmkritikusa azt írta róla, hogy ''„aki már látott egyetlen Kaurismäki-filmet, az látta az összeset, de azért meg kell nézni mindet”''.{{refhely|Báron 2}} Filmjeinek visszatérő motívuma a bűn. A főhősök az őket körülvevő kegyetlen világ miatt lesznek bűnösök. A ''Bűn és bűnhődés'' főhőse bosszút áll a gázolón, míg ''A gyufagyári lány'' a vele ellenségesen viselkedő környezetét itatja meg méreggel saját nyomorúsága miatt. Kaurismäki főhőseit az érzelmek, szenvedélyek mozgatják, de tettüket közönyösen, szenvtelenül hajtják végre. Nem filozofálgatnak, csak teszik a dolgukat, amikor az igazi bűnösöket megbüntetik.{{refhely|Báron}} Filmjei – Király Hajnal filmesztéta megfogalmazása szerint – ''„az örök vesztesek komédiája a nagyok és kiváltságosok klasszikus tragédiájával szemben”''.{{refhely|Király}}
 
Kaurismäki alkotásaiban fontos szerepet kap a zene. Szereti alkalmazni a rockot, de filmjeiben általában hangsúlyosabbak az érzelmes, buta szövegű, szentimentális slágerek. Báron György írta róluk, ''„semmi paródia nincs ezekben a felcsendülő slágerekben: véresen komolyak e dalok, az érzelmek egyetlen kifejeződési formái az érzelemszegény, rideg közegben, a visszafojtott filmes melodráma összegzései”''.{{refhely|Báron}} Filmjeiben feltűnik még a [[blues]], a [[rockabilly]] és a korai [[Punk|punk roc]]k. A ''Bérgyilkost fogadtam'' című fimben a [[The Clash]] énekese, [[Joe Strummer]] is játszik egy számot.{{refhely|Senses of cinema}}
 
== Filmográfia ==