„Az Egyesült Királyság parlamentje” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elütés
elütés
3. sor:
A parlament [[Kétkamarásság|kétkamarás]]. [[Felsőház]]a a [[Lordok Háza]], [[alsóház]]a [[az Egyesült Királyság közrendiháza]]. <ref>{{cite web |title=Legislative Chambers: Unicameral or Bicameral? |work=Democratic Governance |publisher=[[United Nations Development Programme]] |url=http://www.undp.org/governance/docs/Parl-Pub-chambers.htm |accessdate=10 February 2008}}</ref> A törvényhozás harmadik "komponense" maga az uralkodó (jelenleg a [[királynő-a-parlamentben]]).<ref>{{cite web |title=Parliament and Crown |work=How Parliament works |publisher=Parliament of the United Kingdom |url=http://www.parliament.uk/about/how/role/parliament_crown.cfm |accessdate=10 February 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080117192218/http://www.parliament.uk/about/how/role/parliament_crown.cfm |archivedate=17 January 2008}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.direct.gov.uk/en/Governmentcitizensandrights/UKgovernment/Parliament/DG_073604|title=Parliament|website=Direct.gov.uk}}</ref> A Lordok Házának kétféle tagja van: az [[egyházi főrendek]] és a [[világi főrendek]]. Utóbbiak többnyire [[tiszteletbeli arisztokraták]], akiket az uralkodó nevez ki a miniszterelnök javaslatára,<ref>{{cite web |title=Different types of Lords |work=How Parliament works |publisher=Parliament of the United Kingdom |url=http://www.parliament.uk/about/how/members/lords_types.cfm |accessdate=10 February 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080114010251/http://www.parliament.uk/about/how/members/lords_types.cfm |archivedate=14 January 2008}}</ref> és 92 [[Örökletes főrendek|örökletes lord]], akik vagy azért ülhetnek ott, mert királyi hivatalt viselnek, vagy mert a többi arisztokrata megválasztotta őket. Legfelsőbb Bírósága|Legfelsőbb Bíróság megszületése (2009 október) előtt a Lordok Háza [[A Lordok Háza bíráskodási feladatai|bíráskodási szerep]]et is betöltött.
 
A Közrendi Ház demokratikusan választott. Az Egyesült Királyságban legalébblegalább ötévente tartanak [[Választások az Egyesült Királyságban|választásokat]].<ref>{{cite web |title=How MPs are elected |work=How Parliament works |publisher=Parliament of the United Kingdom |url=http://www.parliament.uk/about/how/members/electing_mps.cfm |accessdate=10 February 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080206113527/http://www.parliament.uk/about/how/members/electing_mps.cfm |archivedate=6 February 2008}}</ref> Mindkét parlamenti kamara a Westmisteri-palotában ülésezik, de külön. Az [[Alkotmányos konvenció (politikai szokás)|alkotmányos konvenció]] alapján a kormány miniszterei és a miniszterelnök is többynire az alsóház, ritkábban a Lordok Háza tagjai és így felelősek a törvényhozásnak. A miniszterek általában az alsóházban foglalnak helyet, az államtitkárok pedig mindkét házból jöhetnek.
 
[[Nagy-Britannia parlamentje]] (angolul Parliament of Great Britain) [[1707]]-ben jött létre, miután [[Anglia parlamentje]] és [[Skócia parlamentje]] az [[1706-1707-es egyesülési törvények|egyesülési törvények]] megszavazásával [[1706]]-ban, illetve [[1707]]-ben ratifikálta az [[Egyesülési szerződés (Nagy-Britannia|egyesülési szerződést]]. A [[19. század]] kezdetén a parlament méretét tovább növelték az [[1800]]-as [[1800-as egyesülési törvények|egyesülési törvények]], amelyeket [[Nagy-Britannia parlamentje]] és [[Írország parlament]]je ratifikált. Ezek alapján az ír parlament megszűnt, és a brit parlamenthez 100 ír képviselőt és 32 lordot hozzáadva létrejött Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága parlamentje (angolul Parliament of the United Kingdom of Great Britain and Ireland). Az [[1927-es kirélyi és parlamenti címek törvény]] módosította a nevet, hogy rögzítse az [[Ír Szabad Állam]] öt évvel korábban történt elszakadását. Az új név ma is használatos: Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Királysága parlamentje (Parliament of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland).<ref>''Royal and Parliamentary Titles Act 1927''</ref>