Niza

Csatlakozott ekkor: 2007. szeptember 30.
nincs szerkesztési összefoglaló
{{Festmény infobox
[[Kép:Hugon Kołłątaj.PNG|thumb|250px|[[Hugo Kołłątaj]] ([[1750]]-[[1812]]), a fekete menet ötletadója és a királynak címzett petíció egyik megfogalmazója]]
| kép = Bitwa pod Raclawicami.jpg
[[Fájl:Kaniewski - Portret Jana Dekerta.jpg|thumb|250px|[[Jan Dekert]] ([[1738]]-[[1790]]) Varsó polgármestere, a fekete menet vezetője]]
| képméret = 450px
'''Fekete menet''' (lengyelül: ''Czarna procesja'') 141 királyi város képviselőinek felvonulása [[1789]]. december 2-án [[Varsó|Varsóban]], a [[nagy szejm]] működésének idején.
| képcím = Kościuszko Racławicénél
| eredeti cím = Kościuszko pod Racławicami
| művész = [[Jan Matejko]]
| év = [[1888]]
| típus = [[olajfestmény]]
| magasság = 465
| szélesség = 897
| település = [[Krakkó]]
| múzeum = [[Posztócsarnok]] Gyűjteménye ([[Nemzeti Múzeum (Krakkó)|Nemzeti Múzeum]])
}}
 
Kościuszko Racławicénél (festmény)
==Események==
 
'''Kościuszko Racławicénél''' ('''A Racławicei csata''') [lengyelül: ''Kościuszko pod Racławicami'' (''Bitwa pod Racławicami'')] [[Jan Matejko]] lengyel festő [[1888]]-ban készített [[Romantika|romantikus]], [[Historizmus|historikus]] stílusú festménye, mely [[Lengyelország]] egyik fontos történelmi eseményét ábrázolja. [[Krakkó|Krakkóban]] a [[Posztócsarnok]] (''Sukiennice'') XIX. századi lengyel festészetet bemutató galériájában állították ki. Mérete 465 cm × 897 cm.
Varsó magisztrátusa (önkormányzata) 1789 őszén 141 [[Szabad királyi város|királyi város]] küldötteit hívta egybe tanácskozásra abban a reményben, hogy nyomást tudnak gyakorolni a [[Szejm (lengyel)|szejmre]]. Céljuk a városi polgárság jogainak bővítése volt. Hasonló kiváltságokat követeltek maguknak, mint amivel a [[Nemesség|nemesek]] (''szlachta'') rendelkeztek (ingatlan-tulajdonszerzési jog, képviselet a szejmben, hivatalviselési jog stb.)
 
==Története==
1789. december 2-án 294 fekete ruhába öltözött küldött békés felvonulást tartott [[Jan Dekert]] varsói [[polgármester]] vezetésével. A menet gyalogosan, illetve kocsin haladt az [[Óváros (Varsó)|Óvárosi]] Piactéren (''Rynek Starego Miasta'') álló [[Régi Városháza (Varsó)|Régi Városházától]] (''Ratusz Starego Miasta'') Varsó utcáin át a [[Királyi palota (Varsó)|Királyi Palotáig]] (''Zamek Królewski''). Itt [[II. Szaniszló Ágost lengyel király|II. Szaniszló Ágost lengyel királynak]] szóló petíciót adtak át, követelve a polgári jogok kiterjesztését a városiakra. A petíció egyik megfogalmazója és a tüntetés ötletadója [[Hugo Kołłątaj]] volt. A tüntetés mindazonáltal félelmet keltett, hogy a francia forradalomhoz hasonló események kezdődhetnek [[Lengyelország]]ban is.
 
Matejko [[1884]]-ben határozta el a téma megfestését. A munka kezdetén ceruza- és olajvázlatokat készített. Előbbiek közül hat a [[Nemzeti Múzeum (Krakkó)|Krakkói Nemzeti Múzeumban]], utóbbiak pedig a [[Nemzeti Múzeum (Varsó)|Varsói Nemzeti Múzeumban]] láthatók napjainkban. Magán a művön Matejko [[1887]]. március 12-én kezdett dolgozni. Valószínűleg megakadt a munkában, mivel augusztus 20-án felfüggesztette a festést és újra visszatért [[Racławice|Racławicébe]], ahol további vázlatokat készített a tájról és a természetről. 1888 februárjában ismét szünetet tartott súlyos betegsége miatt. Végül április végére sikerült befejeznie művet.
A szejmben ezt követően különbizottság (''Deputacja w sprawie miast'') alakult a városi jogokkal kapcsolatos politikai reform kidolgozására, amelynek során figyelembe vették a petícióban foglaltakat. A munka eredményeként [[1791]]. április 18-án elfogadták a Városokról szóló törvényt (''Prawo o miastach''). A jogszabályt nem sokra rá beépítették a korszakos jelentőségű [[Lengyelország májusi alkotmánya|1791. évi Május 3-i alkotmányba]], így alkotmányos erőt nyert és annak részévé vált.
 
A kép Matejko egyik utolsó nagy munkája. A [[Bécs|bécsi]] Művészetek Palotájában rendezett birodalmi kiállításon nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy határidőn túl készült el. Maguk a krakkóiak sem voltak elbűvölve tőle, sőt kifejezetten hűvösen fogadták.
 
==Leírás==
 
A festmény az [[1794]]. április 4-én Racławice mellett zajlott győztes csata utáni pillanatokat mutatja. A kép előterében sebesültek, haldoklók és halottak fekszenek, a háttérben győztes lengyel katonák és vezetőik láthatók. A harcot az oroszok ellen vívták [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország három felosztásának]] több évtizedes folyamatának a végén, utolsó kísérletként, hogy visszaszerezzék legalább országuk egy részének a függetlenségét. Bár a honvédők a csatát megnyerték, azonban Lengyelország a következő évben elbukott, és 123 évre megszűnt az önálló lengyel államiság.
 
A kép központi alakja Kościuszko Tádé ([[Tadeusz Kościuszko]]), a felkelés és a hadsereg vezetője, aki divatos frakk egyenruhát visel. Öltözete azonos azzal, mint amiben Michał Stachowicz megfestette a Kościusko esküje a Piactéren (''Przysięga Kościuszki na Rynku Głównym'') című képén. Kościuszko alakjának modellje [[Antoni Gruszecki]], a krakkói [[Mária-templom (Krakkó)|Mária-templom]] vikáriusa, későbbi [[pápai kamarás]] volt.
 
A kép jobb szélén látható egy másik racławicei hős, [[Bartosz Głowacki]]. Fehér ruhában, levett sapkával zsákmányolt ágyú mellett áll. A felkelés másik szervezője, [[Hugo Kołłątaj]] a kép bal oldalán fekete ruhában fekete lovon ül. Tőle balra két tábornok látható, [[Antoni Madaliński]] és [[Józef Zajączek]], utóbbi Napóleon-sapkában és a fának dőlve. Matejko rendkívül szép [[Nemesség|nemesi]] ruhában ábrázolta [[Stefan Dembowski|Stefan Dembowskit]], aki Kościuszko kijelölt utódja volt arra az esetre, ha elesett volna. Alakja annak a szimbóluma, hogy a lengyel nemesség vonakodott a felkelésben részt venni, különösen a vezetők, akik folyamatosan szabotáltak.
 
=Lásd még=