Wikipédia

„Szerkesztő:Niza/Pallavicini György” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
==Története==
 
Matejko [[1884]]-ben határozta el a téma megfestését. A munka kezdetén ceruza- és olajvázlatokat készített. Előbbiek közül hat a [[Nemzeti Múzeum (Krakkó)|Krakkói Nemzeti Múzeumban]], utóbbiak pedig a [[Nemzeti Múzeum (Varsó)|Varsói Nemzeti Múzeumban]] láthatók napjainkban. Magán a művön Matejko [[1887]]. március 12-én kezdett dolgozni. Valószínűleg megakadt a munkában, mivel augusztus 20-án felfüggesztette a festést és újra visszatért [[Racławice|Racławicébe]], ahol további vázlatokat készített a tájról és a természetről. 1888 februárjában ismét szünetet tartott súlyos betegsége miatt. Végül április végére sikerült befejeznie művet, alig több, mint egy évvel a munka megkezdése után.
 
A kép Matejko egyik utolsó nagy munkája. A [[Bécs|bécsi]] Művészetek Palotájában rendezett birodalmi kiállításon nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy határidőn túl készült el. Maguk a krakkóiak sem voltak elbűvölve tőle, sőt kifejezetten hűvösen fogadták.
25. sor:
==Leírás==
 
A festmény az [[1794]]. április 4-én Racławice mellett zajlott győztes csata utáni pillanatokat mutatja. A kép előterében sebesültek, haldoklók és halottak fekszenek, a háttérben győztes lengyel katonák és vezetőik láthatók. A harcot a [[Porosz Királyság]] és az oroszok[[Orosz Birodalom]] ellen vívták [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország három felosztásának]] több évtizedes folyamatának a végén, utolsó kísérletként, hogy visszaszerezzék legalább országuk egy részének a függetlenségét. Bár a honvédők a csatát megnyerték, azonban Lengyelország a következő évben elbukott, és 123 évre megszűnt az önálló lengyel államiság.
 
A képkompozíció központi alakja Kościuszko Tádé ([[Tadeusz Kościuszko]]), aaz [[Kościuszko-felkelés|1794-es nagy felkelés]] és a hadsereg vezetője, aki divatos frakk egyenruhát visel. Öltözete azonos azzal, mint amiben Michał Stachowicz megfestette a Kościusko esküje a Piactéren (''Przysięga Kościuszki na Rynku Głównym'') című képén. Kościuszko alakjának modellje [[Antoni Gruszecki]], a krakkói [[Mária-templom (Krakkó)|Mária-templom]] vikáriusa, későbbi [[pápai kamarás]] volt.
 
A kép jobb szélén látható egy másik racławicei hős, [[Bartosz Głowacki]]. Fehér ruhában, levett sapkával zsákmányolt ágyú mellett áll. A felkelés másik szervezője, [[Hugo Kołłątaj]] a kép bal oldalán fekete ruhában fekete lovon ül. Tőle balra két tábornok látható, [[Antoni Madaliński]] és [[Józef Zajączek]], utóbbi Napóleon-sapkában és a fának dőlve. Matejko rendkívül szép [[Nemesség|nemesi]] ruhában ábrázolta [[Stefan Dembowski|Stefan Dembowskit]], aki Kościuszko kijelölt utódja volt arra az esetre, ha elesett volna. Alakja annak a szimbóluma, hogy a lengyel nemesség vonakodott a felkelésben részt venni, különösen a vezetők, akik folyamatosan szabotáltak.
41. sor:
 
[[Kategória:Lengyelország történelme]]
[[Kategória:Felvilágosodás]]▼
[[Kategória:Historizmus]]
[[Kategória:Romantika]]
[[Kategória:A 19. század művészete]]
▲[[Kategória:Felvilágosodás]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:Niza/Pallavicini_György”