„Szerkesztő:Niza/Pallavicini György” változatai közötti eltérés

A festmény az [[1794]]. április 4-én Racławice mellett zajlott győztes csata utáni pillanatokat mutatja be. A kép előterében sebesültek, haldoklók és halottak fekszenek, a háttérben győztes lengyel katonák és vezetőik láthatók. A harcot a [[Porosz Királyság]] és az [[Orosz Birodalom]] ellen vívták [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország három felosztásának]] több évtizedes folyamatának a végén, utolsó kísérletként, hogy visszaszerezzék legalább országuk egy részének a függetlenségét. Bár a honvédők a csatát megnyerték, azonban Lengyelország a következő évben elbukott, és 123 évre megszűnt az önálló lengyel államiság.

 

 

A kép jobb szélén látható egy másik racławicei hős, [[Bartosz Głowacki]]. Fehér ruhában, levett sapkával egy zsákmányolt ágyú mellett áll. A felkelés másik szervezője, [[Hugo Kołłątaj]] a kép bal oldalán fekete ruhában fekete lovon ül. Tőle balra két tábornok látható, [[Antoni Madaliński]] és [[Józef Zajączek]], utóbbi Napóleon-sapkában és a fának dőlve. Matejko rendkívül szép [[Nemesség|nemesi]] ruhában ábrázolta [[Stefan Dembowski|Stefan Dembowskit]], aki Kościuszko kijelölt utódja volt arra az esetre, ha elesett volna a csatában. Alakja annak a szimbóluma, hogy a lengyel nemesség vonakodott a felkelésben részt venni, különösen a vezetők, akik folyamatosan szabotáltak.