„Szerkesztő:Niza/Pallavicini György” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Festmény infobox
| kép = Bitwa pod RaclawicamiWKossak006.jpg
| képméret = 450px250px
| képcím = KościuszkoRacławicei körkép Racławicénél<br/>
| eredeti cím = KościuszkoPanorama pod RacławicamiRacławicka
| művész = [[Jan MatejkoStyka]], [[Wojciech Kossak]] és mások
| év = [[18881894]]
| típus = [[olajfestmény]]
| magasság = 465
| szélesség = 897
| település = [[KrakkóWrocław]]
| múzeum = [[Posztócsarnok]] Gyűjteménye ([[Nemzeti Múzeum (Krakkó)|Nemzeti Múzeum]]) }}
A Racławicei körkép (lengyelül: Panorama Racławicka) egy monumentális, 15 x 114 m méretű körpanoráma festmény, mely az 1794-es Kościusko-felkelés idején zajló racławicei csatát jeleníti meg. A kép napjainkban a lengyelországi Wrocławban látható. A festmény egyike a 19. századi tömegkultúra még fennmaradt becses emlékeinek, egyben a legrégibb ilyen mű Lengyelországban. A panorámakép körbeveszi a középpontban álló nézőt, és a csata egyes jeleneteit más és más nézőpontból mutatja. A különleges perspektíva együtt más festészeti effektusokkal (pl. világítás, mesterséges terep) a valóság érzetét kelti a nézőben.
}}
 
Kościuszko Racławicénél (festmény)
 
'''Kościuszko Racławicénél''' ('''A Racławicei csata''') [lengyelül: ''Kościuszko pod Racławicami'' (''Bitwa pod Racławicami'')] [[Jan Matejko]] lengyel festő [[1888]]-ban készített [[Romantika|romantikus]], [[Historizmus|historikus]] stílusú festménye, mely [[Lengyelország]] egyik fontos történelmi eseményét ábrázolja. [[Krakkó|Krakkóban]] a [[Posztócsarnok]] (''Sukiennice'') XIX. századi lengyel festészetet bemutató galériájában állították ki. Mérete 465 cm × 897 cm.
 
==Története==
 
Matejko [[1884]]-ben határozta el a téma megfestését. A munka kezdetén ceruza- és olajvázlatokat készített. Előbbiek közül hat a [[Nemzeti Múzeum (Krakkó)|Krakkói Nemzeti Múzeumban]], utóbbiak pedig a [[Nemzeti Múzeum (Varsó)|Varsói Nemzeti Múzeumban]] láthatók napjainkban. Magán a művön Matejko [[1887]]. március 12-én kezdett dolgozni. Valószínűleg megakadt a munkában, mivel augusztus 20-án felfüggesztette a festést és újra visszatért [[Racławice|Racławicébe]], ahol további vázlatokat készített a tájról és a természetről. 1888 februárjában ismét szünetet tartott súlyos betegség miatt. Végül április végére sikerült befejeznie a művet, alig több, mint egy évvel a munka megkezdése után.
 
A kép Matejko egyik utolsó nagy munkája. A [[Bécs|bécsi]] Művészetek Palotájában rendezett birodalmi kiállításon nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy határidőn túl készült el. Maguk a krakkóiak sem voltak elbűvölve tőle, sőt kifejezetten hűvösen fogadták.
 
==Leírás==
 
A festmény az [[1794]]. április 4-én Racławice mellett zajlott győztes csata utáni pillanatokat mutatja be. A kép előterében sebesültek, haldoklók és halottak fekszenek, a háttérben győztes lengyel katonák és vezetőik láthatók. A harcot a [[Porosz Királyság]] és az [[Orosz Birodalom]] ellen vívták [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország három felosztásának]] több évtizedes folyamatának a végén, utolsó kísérletként, hogy visszaszerezzék legalább országuk egy részének a függetlenségét. Bár a honvédők a csatát megnyerték, azonban Lengyelország a következő évben elbukott, és 123 évre megszűnt az önálló lengyel államiság.
 
A kompozíció központi alakja Kościuszko Tádé ([[Tadeusz Kościuszko]]), az [[Kościuszko-felkelés|1794-es nagy felkelés]] és a hadsereg vezetője, aki divatos frakk egyenruhát visel. Öltözete azonos azzal, mint amiben [[Michał Stachowicz]] megfestette a Kościusko esküje a Piactéren (''Przysięga Kościuszki na Rynku Głównym'') című képén. Kościuszko alakjának modellje [[Antoni Gruszecki]], a krakkói [[Mária-templom (Krakkó)|Mária-templom]] vikáriusa, későbbi [[pápai kamarás]] volt.
 
A kép jobb szélén látható egy másik racławicei hős, [[Bartosz Głowacki]]. Fehér ruhában, levett sapkával egy zsákmányolt ágyú mellett áll. A felkelés másik szervezője, [[Hugo Kołłątaj]] a kép bal oldalán fekete ruhában fekete lovon ül. Tőle balra két tábornok látható, [[Antoni Madaliński]] és [[Józef Zajączek]], utóbbi Napóleon-sapkában és a fának dőlve. Matejko rendkívül szép [[Nemesség|nemesi]] ruhában ábrázolta [[Stefan Dembowski|Stefan Dembowskit]], aki Kościuszko kijelölt utódja volt arra az esetre, ha elesett volna a csatában. Alakja annak a szimbóluma, hogy a lengyel nemesség vonakodott a felkelésben részt venni, különösen a vezetők, akik folyamatosan szabotáltak.
 
==Története==
== Kapcsolódó szócikkek ==
[[File:Lwow Panorama Raclawicka.jpg|thumb|A régi rotonda [[Lwów]]ban]]
[[File:RotundaPanoramyRaclawickiej.jpg|thumb|Az új rotonda [[Wrocław]]ban]]
A körkép elkészítésének ötlete Jan Styka lwówi (lembergi) festőtől származott, aki Wojciech Kossak híres csatafestőt is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. Később más festők is csatlakoztak: Ludwik Boller, Tadeusz Popiel, Zygmunt Rozwadowski, Teodor Axentowicz, Włodzimierz Tetmajer, Wincenty Wodzinowski és Michał Sozański.
 
A munka célja a győztes racławicei csata 100. évfordulójáról való hazafias megemlékezés volt. A csata a Kościuszko-felkelés híres történeti epizódja volt, egy hősies, de sikertelen kísérlet Lengyelország függetlenségének a megvédésre. Az összecsapásra 1794. április 4-én került sor a Kościuszko vezette, reguláris felkelőkből és önkéntes parasztkatonákból (kosynierek: kaszás felkelők) álló lengyel sereg, valamint az Alexander Tormasov tábornok vezette orosz hadsereg között. A függetlenségét vesztett lengyel nemzetnek különösen fontos volt a győzelem dicsőséges emléke.
* [[Racławicei körkép]]
 
A lwówi 1894-es Nemzeti Kiállítás kiváló alkalmat adott Styka ötletének a megvalósítására. A vásznat brüsszeli szövőktől rendelték, a speciális rotunda fémszerkezetét (melyet Ludwik Ramułt tervezett) Bécsből. A rotunda a Stryjski parkban áll, 1893 júliusára készült el. A festményt 9 hónap alatt készítették el, a munka 1893 augusztusa és 1894 májusa között zajlott. A hivatalos megnyitóra 1894. június 5-én került sor. Már a kezdetektől óriási volt az érdeklődés iránta, óriási tömegeket vonzott. Évente átlagosan 75 000 néző tekintette meg.
 
A II. világháború után a festmény Wrocławba került. A szocializmus idején a témáját érzékenynek tartották, ezért a restaurálására és kiállítására tett önkéntes erőfeszítések csak 1980 augusztusa után válhattak sikeressé. 1985. június 14-én állították újra ki, s mint a régi Lwów fontos emléke, hamar Wrocław egyik fő turisztikai látványosságává vált.
 
==Jelentős látogatók==
 
A képet az elmúlt több, mint száz évben számos híres ember tekintette meg, így II. János Pál pápa, Beatrix holland királynő, Czesław Miłosz Nobel-díjas író, Károly főherceg és I. Ferenc József császár. Utóbbi 1894. szeptember 8-án tekintette meg, majd kijelentette: „Impozáns. Ez hatott rám.”
 
==A körkép és Magyarország==
 
1896-ban a körképet Magyarországra hozták és kiállították a Városligetben, ahol 800 000 néző tekintette meg. a kép sikerére jellemző, hogy Jan Styka megbízást kapott, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készítsen egy hasonló alkotást. A témaválasztást rábízták. Az 1849. március 11-én lezajlott nagyszebeni csatát választotta, ahol Bem József vezetésével fényes győzelmet aratott a honvédsereg az egyesült osztrák és orosz csapatok felett. A 15 x 120 méteres „Erdélyi Panoráma” 1897. szeptemberére készült el.
<ref> [http:www.tarnow.pl/content/download/123701/538633/file/wiadomosci_35.pdf A Panoráma bonyodalmas története. Tarnówi Hírek, Tarnów, 2013. március]</ref> .
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
* [[Racławicei Feszty-körkép]]
* [[Lengyel festők listája]]
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Források==
 
* {{fordítás|pl|Kościuszko pod Racławicami (obraz)|lengyel|oldid=48690497|n=a|4=lengyel}}
* {{fordítás|en| Racławice Panorama |angol|oldid= 762268579 |n=a|4=angol}}
 
{{Portál|Lengyelország|-|Művészet|-|Történelem}}
 
[[Kategória:Lengyelország történelme]]
[[Kategória:Felvilágosodás]]
[[Kategória:Historizmus]]
[[Kategória:Romantika]]