„Szerkesztő:Niza/Pallavicini György” változatai közötti eltérés

| magasság = 15 m1500

| szélesség = 114 m11400

A '''Racławicei körkép''' vagy '''Racławicei Panoráma''' (lengyelül: ''Panorama Racławicka'') egy monumentális, 15 x 114 m méretű körpanoráma -festmény, mely az [[1794]]-es [[Kościusko-felkelés]] idején zajló [[Racławicei csata|racławicei csatát]] jeleníti meg. A kép napjainkban a [[Lengyelország|lengyelországi]] [[Wrocław|Wrocławban]] látható. A festmény egyike a 19. századi tömegkultúra még fennmaradt becses emlékeinek, egyben a legrégibb ilyen mű Lengyelországban. A panorámakép körbeveszi a középpontban álló nézőt, és a csata egyes jeleneteit más és más nézőpontból mutatja. A különleges perspektíva együtt más festészeti effektusokkal (pl. világítás, mesterséges terep) a valóság érzetét kelti a nézőben.

[[Kép:Lwow Panorama Raclawicka.jpg|thumb|260 px|A régi rotondarotunda [[Lwów]]ban]]

[[Kép:RotundaPanoramyRaclawickiej.jpg|thumb|260 px|Az új rotondarotunda [[Wrocław]]ban]]

A munka célja a győztes racławicei csata 100. évfordulójáról való hazafias megemlékezés volt. A csata a Kościuszko-felkelés híres történeti epizódja volt, egy hősies, de sikertelen kísérlet Lengyelország függetlenségének a megvédésremegvédésére. Az összecsapásra 1794. április 4-én került sor a Kościuszko vezette, reguláris felkelőkből és önkéntes parasztkatonákból ([[kosynier]]: kaszás felkelő) álló lengyel sereg, valamint az [[Alexander Tormasov]] tábornok vezette orosz hadsereg között. A [[Lengyelország három felosztása]] során függetlenségét vesztett lengyel nemzetnek különösen fontos volt a győzelem dicsőséges emléke.

A lwówi [[1894]]-es Nemzeti Kiállítás kiváló alkalmat adott Styka ötletének a megvalósítására. A vásznat [[Brüsszel|brüsszeli]] szövőktőltakácsoktól rendelték, a speciális [[rotunda]] fémszerkezetét (melyet [[Ludwik Ramułt]] tervezett) [[Bécs|Bécsből]]. A rotunda a Stryjski parkban áll, [[1893]] júliusára készült el. A festményt 9 hónap alatt készítették el, a munka 1893 augusztusa és 1894 májusa között zajlott. A hivatalos megnyitóra 1894. június 5-én került sor. Már a kezdetektől óriási volt az érdeklődés iránta, óriási tömegeket vonzott. Évente átlagosan 75 000 néző tekintette meg.

A [[II. világháború]] után a festmény Wrocławba került. A szocializmus idején a témáját érzékenynek tartották, ezért a restaurálására és kiállítására tett önkéntes erőfeszítések csak [[1980]] augusztusa után válhattak sikeressé. [[1985]]. június 14-én állították újra ki, s mint a régi Lwów fontos emléke, hamar Wrocław egyik fő turisztikai látványosságává vált. A restaurálásán dolgozó lengyel szakemberek később a [[Feszty-körkép]] helyreállításán is dolgoztak.

[[1896]]-ban, a [[1896-os millenniumi ünnepségek|millenniumi ünnepségek]] évében a körképet Magyarországra hozták és kiállították a [[Városliget|Városligetben]],. aholA kép rendkívüli sikert aratott. Mintegy 800 000 néző tekintette meg. A kép sikerére jellemző, hogy Jan Styka pedig megbízást kapott, hogy készítsen hasonló alkotást az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] 50. évfordulójára készítsen hasonló alkotást. A pontos témaválasztást rábízták. A [[tavaszi hadjárat]] [[1849]]. március 11-i [[Nagyszeben|nagyszebeni]] csatáját választotta, ahol [[Bem József]] vezetésével fényes győzelmet aratott a honvédsereg az egyesült osztrák és orosz erők felett. A 15 x 120 méteres „Erdélyi Panoráma” [[1897]]. szeptemberére készült el.<ref>[http://www.tarnow.pl/content/download/123701/538633/file/wiadomosci_35.pdf A Panoráma bonyodalmas története. Tarnówi Hírek, 2013. március]</ref>