Wikipédia

„Hindenburg (LZ 129)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Történelem
Stilisztikai javítások
22. sor:
A léghajó építése [[1931]] őszén kezdődött, de a munkálatok lassan haladtak a finanszírozási nehézségek miatt. A cég a munkálatok során öt tonna [[dúralumínium]]ot vásárolt az R-101 roncsaiból, és azt beépítette a Hindenburgba, amely testvérhajójával, az LZ 130-cal (''Luftschiff Zeppelin 130'') ma is a legnagyobb, emberkéz alkotta repülő objektumnak számít: hossza 245 méter, átmérője 41 méter volt, és 199 973 köbméter gáz befogadására volt képes. Legnagyobb sebessége 135 kilométer volt óránként, tartósan 125 km/h-val tudott haladni. Bár arra tervezték, hogy héliummal lesz megtöltve (mivel a hélium semleges gáz), azonban az [[Amerikai Egyesült Államok]] exportkorlátozásai miatt a németek kénytelenek voltak a gyúlékony hidrogént használni.
 
== A Hindenburg és a náciknemzetiszocialisták ==
[[1933]] januárjában, aAdolf [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|nácik]]Hitler hatalomra jutása után, az építkezés felgyorsult. Habár [[Hermann Göring]] légügyi miniszter ellenezte a „levegőnél könnyebb” repülő szerkezetek építését, [[Joseph Goebbels]] propagandaminiszter úgy vélte: az LZ 129 remekül szimbolizálná a német erőt és technológiát, ezért 1934-ben kétmillió márkát utalt ki Eckenernek.
 
Göring válaszul kilencmillió márkát utalt át [[1935]] márciusában a Zeppelinnek, de ellentételezésként a céget két különálló vállalatra kellett bontani. Az eredeti vállalat (Luftschiffbau Zeppelin) maradt a léghajók tervezője-építője, míg az új cég (Deutsche Zeppelin-Reederei), amelynek felét a [[Lufthansa|Lufthansá]]n keresztül az állam birtokolta, a léghajók üzemeltetési jogát kapta meg. A DZR révén Hugo Eckenert sikerült eltávolítani az üzemeltetés területéről, helyét Ernst Lehmann vette át, aki közel állt a nácinemzetiszocialista párthoz.
 
== Pályafutása ==
34. sor:
Miután a hajó elkészült, gyakran indult propagandautakra, többször a Graf Zeppelin társaságában. A náci vezetés nyomására Lehmann úgy döntött, hogy az Eckener által igényelt további tesztrepülések helyett többnapos propagandaútra küldi a Hindenburgot a Rajna-vidék fölé. Ráadásul Lehmann annak ellenére is kiadta az indulási parancsot a Hindenburgnak, hogy rossz volt az időjárás. A földi személyzet elvesztette a kontrollt a felszállásra készülő hajó felett, és a gép hátsó része a földhöz csapódott és megsérült. A károkat gyorsan helyrehozták, és a Hindenburg a következő 74 órát a Rajna-vidék felett töltötte, hogy a hangszórókból sugárzott zenével és beszédekkel, valamint a leszórt [[szvasztika|horogkereszt]]es röplapokkal [[Adolf Hitler|Hitler]] újrafegyverkezési tervét támogassa.
 
Amikor 1936 júniusában a német bokszoló, [[Max Schmeling]] megverte a színes bőrű amerikai [[Joe Louis]]t, a nácinémet kormányzat úgy intézte, hogy a sportoló a léghajó fedélzetén térjen vissza Németországba, és így együtt jelenjen meg a német technikai eredményeket megtestesítő Hindenburg és a német nemzet felsőbbrendűségét igazoló Schmeling. Augusztus 1-jén a gép megjelent az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]nak helyet adó berlini stadion felett. A főváros felett 230 méteres magasságban repülő Hindenburgot nagyjából hárommillió ember látta. A Max Pruss irányította léghajó 65 utast szállított, és 778 kilogrammnyi postát dobott le ejtőernyővel a Tempelhof-repülőtérre. Szeptember 14-én a [[nürnberg]]i náci pártkongresszus résztvevői csodálhatták meg a léghajót és a horogkereszt alakzatban szálló 17 repülőt.
 
=== Interkontinentális utak ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hindenburg_(LZ_129)”