Niza

Csatlakozott ekkor: 2007. szeptember 30.
nincs szerkesztési összefoglaló
{{Festmény infobox
| kép = WKossak006.jpg
| képméret = 250px
| képcím = RacławiceiErdélyi körkép<br/>
| eredeti cím = Panorama Racławicka
| művész = [[Jan Styka]], [[Wojciech Kossak]] és mások
| év = [[18941897]]
| típus = [[olajfestmény]]
| magasság = 1500
| szélesség = 1140012000
| múzeum település = [[Nemzeti Múzem (Wrocław)|Nemzeti MúzeumTarnów]]
| múzeum = Tarnówi Körzeti Múzeum és más múzeumok}}
| település = [[Wrocław]]
| commons = Category:Racławice Panorama}}
 
Az '''Erdélyi körkép''' vagy '''Erdélyi panoráma''' (lengyelül: ''Panorama Siedmiogrodzka'') egy 15 x 120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a [[tavaszi hadjárat]] egyik dicsőséges pillanatát, illetve [[Bem József]] és [[Petőfi Sándor]] alakját jelenítette meg. A kép jelentős része mára elveszett, megmaradt részei azonban lengyel tulajdonként restaurálva ma is láthatók. Korábban „Bem és Petőfi”, valamint „Nagyszebeni csata” címen is ismerték.
A '''Racławicei körkép''' vagy '''Racławicei Panoráma''' (lengyelül: ''Panorama Racławicka'') egy monumentális, 15 x 114 m méretű körpanoráma-festmény, mely az [[1794]]-es [[Kościusko-felkelés]] idején zajló [[Racławicei csata|racławicei csatát]] jeleníti meg. A kép napjainkban a [[Lengyelország|lengyelországi]] [[Wrocław|Wrocławban]] látható. A festmény egyike a 19. századi tömegkultúra még fennmaradt becses emlékeinek, egyben a legrégibb ilyen mű Lengyelországban. A panorámakép körbeveszi a középpontban álló nézőt, és a csata egyes jeleneteit más és más nézőpontból mutatja. A különleges perspektíva együtt más festészeti effektusokkal (pl. világítás, mesterséges terep) a valóság érzetét kelti a nézőben.
 
A körkép a csata döntő pillanatát ábrázolta. Négy fő motívuma: Bem és vezérkara, a hídért folytatott küzdelem, a honvédroham és a közeledő magyar tartalék.<ref>[http://mult-kor.hu/20090323_felfedezhetjuk_az_erdelyi_panorama_reszleteit Felfedezhetjük az Erdélyi Panoráma részleteit. Múlt-Kor, 2009. március 23.] mult-kor.hu</ref>
 
==Története==
 
A [[Lengyelországban]] készült [[Racławicei körkép|Racławicei körképet]] (''Panorama Racławicka'') [[1896]]-ban Magyarországra hozták és kiállították a [[Városliget|Városligetben]]. A Kościusko Tádé ([[Tadeusz Kościusko]]) vezette lengyel sereg győztes csatáját ábrázó 15 x 114 méteres monumentális képet 800 000 néző tekintette meg. A sikeren felbuzdulva [[Jan Styka]], a Racławicei körkép ötletadója és egyik festője megbízást kapott a [[Bánffy-kormány|Bánffy-kormánytól]], hogy az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] 50. évfordulójára készítsen hasonló alkotást. A témaválasztást Stykára bízták, aki az [[1849]]. március 11-i nagyszebeni csatát választotta. Az ún. második nagyszebeni csatában Bem József vezetésével fényes győzelmet aratott a magyar honvédsereg az egyesült osztrák és orosz csapatok felett.
[[Kép:Lwow Panorama Raclawicka.jpg|thumb|260 px|A régi rotunda [[Lwów]]ban]]
[[Kép:RotundaPanoramyRaclawickiej.jpg|thumb|260 px|Az új rotunda [[Wrocław]]ban]]
A körkép elkészítésének ötlete [[Jan Styka]] [[Lwów|lwówi]] (lembergi) festőtől származott, aki [[Wojciech Kossak]] híres csatafestőt is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. Később más festők is csatlakoztak: [[Ludwik Boller]], [[Tadeusz Popiel]], [[Zygmunt Rozwadowski]], [[Teodor Axentowicz]], [[Włodzimierz Tetmajer]], [[Wincenty Wodzinowski]] és [[Michał Sozański]].
 
Styka a lengyel [[Zygmunt Rozwadowski]], [[Michal Wywiórski]] és [[Tadeusz Popiel]], a német [[Leopold Schönchen]] és a magyar [[Margitay Tihamér]], [[Spányi Béla]], valamint [[Vágó Pá]]l festőkkel végezte el a munkát, ami [[Lwów|Lwówban]] (Lembergben) folyt. A három lengyel festő korábban részt vett a Racławicei körkép elkészítésében, így megfelelő tapasztalattal rendelkeztek a munkához. Margitay zsánerképfestő, Spányi tájképfestő, Vágó a monumentális festészet mestere, Schönchen pedig a csatajelenetek szakértője volt.
A munka célja a győztes racławicei csata 100. évfordulójáról való hazafias megemlékezés volt. A csata a Kościuszko-felkelés híres történeti epizódja volt, egy hősies, de sikertelen kísérlet Lengyelország függetlenségének megvédésére. Az összecsapásra 1794. április 4-én került sor a Kościuszko vezette, reguláris felkelőkből és önkéntes parasztkatonákból ([[kosynier]]: kaszás felkelő) álló lengyel sereg, valamint az [[Alexander Tormasov]] tábornok vezette orosz hadsereg között. A [[Lengyelország három felosztása]] során függetlenségét vesztett lengyel nemzetnek különösen fontos volt a győzelem dicsőséges emléke.
 
A munkát 1897 áprilisában kezdték el a festők és szeptemberre készültek a körképpel el öt hónap alatt. Először Lwówban állították ki, majd év végén Magyarországra hozták a „Népek Tavasza” 50. évfordulójára kiállítani. Egy városligeti pavilonban [[1898]] elejétől lehetett megtekinteni. A mű nagy sikert aratott és számtalan nézőt vonzott. [[1907]]-ben azonban visszakerült Lengyelországba, [[Varsó|Varsóban]] mutatták be. [[1908]]-ban motívumok szerint felszabdalták és értékesítették, Styka valamennyi részt a kézjegyével látta el.
A lwówi [[1894]]-es Általános Országos Kiállítás (''Powszechna Wystawa Krajowa we Lwowie'') kiváló alkalmat adott Styka ötletének a megvalósítására. A vásznat [[Brüsszel|brüsszeli]] takácsoktól rendelték, a speciális [[rotunda]] fémszerkezetét (melyet [[Ludwik Ramułt]] tervezett) [[Bécs|Bécsből]]. Az 1800 négyzetméter vászonra 750 kg festéket vittek fel. A rotunda a Stryjski parkban áll, [[1893]] júliusára készült el. A festményt 9 hónap alatt készítették el, a munka 1893 augusztusa és 1894 májusa között zajlott. A hivatalos megnyitóra 1894. június 5-én került sor. Már a kezdetektől óriási volt az érdeklődés iránta, óriási tömegeket vonzott. Évente átlagosan 75 000 néző tekintette meg.
 
[[1928]]-ban vita támadt Lengyelországban Bem földi maradványainak Lengyelországba szállításáról. [[Tarnów|Tarnówban]], Bem szülővárosában ekkor elhatározták, hogy összegyűjtik a kép részeit, de a munka félbemaradt. [[1977]]-ben vetődött fel ismét a gondolat, amikor egy [[Krakkó|krakkói]] antikváriumban feltűnt a kép egy darabja. A Tarnówi Körzeti Múzeum 36 részt kutatott fel azóta, még napjainkban is kerülnek elő újabbak. Ebből 15 a tulajdonába került, más részei Varsóban, [[Krosnói járás|Krosnóban]], [[Łęczyca|Łęczycaban]] és magángyűjteményekben szerepelnek. A kép kb. 75%-a azonban elveszett. Feltételezések szerint a [[II. Világháború|II. világháborúban]] a [[varsói felkelés]] idején néhány részlete elégett, más részei pedig [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]] vesztek el.<ref>[[http://mno.hu/migr/erdelyi-panorama-866483 Pozsonyi Tibor: Erdélyi Panoráma. Száz év után ismét hazánkban látható a jubileumi körkép. 2000. március 4.]] mno.hu</ref>
A [[II. világháború]] után a festmény Wrocławba került. A szocializmus idején a témáját érzékenynek tartották, ezért a restaurálására és kiállítására tett önkéntes erőfeszítések csak [[1980]] augusztusa után válhattak sikeressé. [[1985]]. június 14-én állították újra ki, s mint a régi Lwów fontos emléke, hamar Wrocław egyik fő turisztikai látványosságává vált. A restaurálásán dolgozó lengyel szakemberek később a [[Feszty-körkép]] helyreállításán is dolgoztak.
 
==A körkép napjainkban ==
==Jelentős látogatók==
 
[[2009]]-ben ünnepelték Bem születésének 215. és hamvainak Lengyelországba szállítása 80. évfordulóját. Az ünnepségek részeként bemutatták a körkép 1:2,5 méretarányú, fekete-fehér másolatát a tarnówi Rybny téren. A kiállítást [[Bronisław Komorowski]], a szejm elnöke nyitotta meg.
A festményt az elmúlt több, mint száz évben számos híres ember látta, így [[II. János Pál pápa]], [[Beatrix holland királynő]], [[Czesław Miłosz]] [[Nobel-díj|Nobel-díjas]] lengyel író, [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly]] főherceg és [[I. Ferenc József]] császár. Utóbbi 1894. szeptember 8-án tekintette meg, majd kijelentette: „Impozáns. Ez hatott rám.”
 
[[2010]]-ben [[Várpalota|Várpalotán]], majd [[2011]]-ben [[Sepsiszentgyörgy|Sepsiszentgyörgyön]], [[Nagyszeben|Nagyszebenben]] és [[Kiskőrös |Kiskörösön]] állították ki. [[2013]]-ban [[Miskolc|Miskolcon]] volt látható.
==A körkép és Magyarország==
[[Kép:Lengyel körkép 1896-30.JPG|thumb|260 px|A körkép [[Budapest|budapesti]] reklámja 1896-ban]]
 
[[2013]]. szeptember 29-én az [[ópusztaszer|ópusztaszeri]] [[Nemzeti Történeti Emlékpark|Nemzeti Történeti Emlékparkban]] együtt mutatták be a fellelt részeket a [[Feszty-körkép|Feszty-körképpel]].<ref>Először látható együtt az Erdélyi Panoráma és a Feszty-körkép. SZEGEDma.hu, 2016. szeptember 21.</ref> szegedma.hu
[[1896]]-ban, a [[1896-os millenniumi ünnepségek|millenniumi ünnepségek]] évében a körképet Magyarországra hozták és kiállították a [[Városliget|Városligetben]]. A kép rendkívüli sikert aratott. Mintegy 800 000 néző tekintette meg, Jan Styka pedig megbízást kapott, hogy készítsen hasonló alkotást az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] 50. évfordulójára. A pontos témaválasztást rábízták. A [[tavaszi hadjárat]] [[1849]]. március 11-i [[Nagyszeben|nagyszebeni]] csatáját választotta, ahol [[Bem József]] vezetésével fényes győzelmet aratott a honvédsereg az egyesült osztrák és orosz erők felett. A 15 x 120 méteres „Erdélyi Panoráma” [[1897]]. szeptemberére készült el.<ref>[http://www.tarnow.pl/content/download/123701/538633/file/wiadomosci_35.pdf A Panoráma bonyodalmas története. Tarnówi Hírek, 2013. március]</ref>
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
* [[Feszty-körkép]]
* [[Racławice körkép]]
* [[Kościuszko Racławicénél (festmény)]]
* [[Lengyel festők listája]]
 
==Források==
 
* [http:www.tarnow.pl/content/download/123701/538633/file/wiadomosci_35.pdf A Panoráma bonyodalmas története. Tarnówi Hírek, Tarnów, 2013. március]
* {{fordítás|en| Racławice Panorama |angol|oldid= 762268579 |n=a|4=angol}}
 
{{Portál|Lengyelország|-|Művészet|-|Történelem}}
 
[[Kategória:Lengyelország történelme]]
[[Kategória:Magyarország történelme]]
[[Kategória:Historizmus]]
[[Kategória:Romantika]]
[[Kategória:A 19. század művészete]]
[[Kategória:Festmények]]