„Romániai Magyar Népközösség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''Romániai Magyar Népközösség''' a múlt század negyedik évtizedének végén – viszonylag rövid átmeneti ideig – a romániai magyar kisebbség egyetlen országos érdekképviseleti szerve volt.
==Megalakulásának előzményei==
14 ⟶ 15 sor:
1938 augusztusában magyar kisebbségi politikusok ([[Bánffy Miklós (író)|Bánffy Miklós]] gróf, [[Szász Pál (politikus)|Szász Pál]], [[Bethlen György]] gróf, [[Gyárfás Elemér]]) egyezményt írtak alá Calinescu Armand román belügyminiszterrel. Ennek lényege: A román polgárságú magyarok testületileg részt vesznek a Nemzeti Újjászületés Frontjában.
==A
Az 1939. január 17-én a fent említett magyar kisebbségi politikusok Bukarestben újabb megállapodást kötöttek a román kormánnyal. Az egyezmény értelmében a kormány a romániai magyarság számára két egymástól teljesen különálló szervezet megalakítását engedélyezte.
31 ⟶ 32 sor:
:d) megteremteni a közösségbe való bevonás, az együvé tartozás éreztetése és a közös célok öntudatosítása útján a legteljesebb lelki egységet.
:Ez az utóbbi pont tulajdonképpen a társadalmi munka második alapfeltétele. Mert nyilvánvaló, hogy minden szervezet halott és munkára képtelen marad addig, míg a bennlevők nem éreznek egymással közösséget, míg nem hatja át őket az együvé tartozás bajtársi melege, míg boldog öntudattal nem vállalják a közös célok szolgálatát, míg nem ismerik fel azt, hogy mindnyájan magyarok, s mint ilyenek mindnyájan az elkötelezés stigmáját hordozzák.
==Alapszabály és szakosztályok==
50 ⟶ 51 sor:
Szorgalmazták az úgynevezett ''szomszédsági vagy tízes szervezet'' létrehozását, amely a szolidaritás elvére épülő társadalmi nyilvántartó rendszer volt. A régi székely tízes szervezet alapján 5-30 család alkotott egy szomszédságot, ezek vezetője a tizedes volt. 10-20 ilyen szomszédság egy főtized alatt egyesült, és kerületet alkotott. A gazdagabb kerületek segítették a szegényebbeket, az önként felajánlott tagdíjakból támogatták a rászorulókat.
1940 augusztusára Kolozsváron ez a törekvés többé-kevésbé sikerrel járt: a tizedes vagy szomszédsági szervezet (melyet ekkor már [[Kolozsvári Tízes Szervezet]] néven is emlegettek) annak ellenére tömörítette Kolozsvár magyar társadalmát, hogy a román hatóságok gyanakvással figyelték a szervező munkát. A város 50 ezer magyar lakosából mintegy 30 ezret sikerült bevonni a szervezetbe.
A Népközösség munkájának fontos eredménye volt, hogy sikerült elérnie a magyar szociáldemokrata ''munkásság'' integrálását. A munkásság vezetői a Népközösség vezető tanácsában is helyet kaptak. - Az [[Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület]] (EMGE) Szász Pál vezette, több mint 40 ezer gazdálkodót tömörítő szervezete pedig a ''földművelő magyarságot'' hozta a Népközösségbe. Az EMGE tanfolyamokat rendezett a falusi lakosság részére, megismertette őket az új mezőgazdasági módszerekkel és technikákkal, vetőmaghoz juttatta őket és segítséget nyújtott az állatállomány megújításához is.) - A magyar ''kisiparosokat'' az Országos Magyar Iparos Egyesület létrehozásával (1940. január) szervezték meg. Ez az időszak adott lehetőséget olyan ''baloldali személyiségek'' bekapcsolódására a magyar közélet vezetésébe, mint Takács Lajos és [[Kurkó Gyárfás]].
56 ⟶ 57 sor:
==A Népközösség a 2. bécsi döntést követően==
A [[Bécsi döntések|2. bécsi döntés]], ill. Észak-Erdély Magyarországhoz történő visszacsatolása után a Népközösség tevékenysége mind a magyar mind a román területeken visszaszorult. Romániában ugyan hivatalosan továbbra is egyetlen képviseleti szerve maradt a magyar kisebbségnek, de működését annyira korlátozták, hogy gyakorlatilag csak karitatív munkát végezhetett.
Több városban is tettek kísérleteket a tízes rendszer vagy a szomszédsági szervezet fenntartására, mégis, Kolozsvár kivételével mindenütt elhalt a kezdeményezés.
| |||