„Nemzeti Casino” változatai közötti eltérés

A Nemzeti Casino működése során a nemzeti és hazafias érzelmeknek mindig hű őre volt, a nemzet örömében és gyászában egyaránt részt vett és bár az egyesek és magánosok nyomorának enyhítését saját külön egyleti céljai feláldozásával nem vonhatta feladatai körébe, országos és közcélokra nem fukarkodott filléreivel. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-iki szabadságharc]] is a nemzeti törekvések pártján találta a Nemzeti Casinot, és midőn a kormány áldozatra szólította fel a hon lakosait, a Nemzeti Casino is sietett összes arany és ezüstneműit, valamint az egyleti ház megvételére félretett 20 000 pengő forintnyi vagyonát önkéntes hazafiúi áldozatul a haza oltárára letenni; hasonlóképp járt el a szegedi árvíz alkalmával. 1896. január 22-én tartott közgyűlésén [[Magyarország]] ezeréves állami fönnállásának emlékére a nemzeti nyelv fejlesztése és a nemzeti fejlődés előmozdítása céljaira 10 000 forintos alapítványt tett, azt 14 hazai kultúregylet között felosztotta.

1830-tól a Nemzeti Kaszinó megalakulásától a pesti Dorottya utcai Vogel-házban és a Lloyd-palotában „társbérletben” működött. 1859-ben először bérbe vette, majd 1871-ben tulajdonaként is megszerezte a Cziráky-palotát. Az épületet 1874-84 között Ybl Miklós tervei szerint építették át a Nemzeti Kaszinó számára. Termei a kor legértékesebb tárgyaival, bútoraival voltak berendezve, könyvtára több mint 30 000 kötetet tartalmazott.

A Casino 1944-ig működött itt, az épület a második világháború során súlyosan megsérült, bontani kellett.

A Nemzeti Casinonak már alapításától kezdve az volt legfőbb törekvése, hogy saját otthonnal bírjon, mely egyedül és kizárólag az egyesület céljait szolgálja; ez az óhaja csak 1871-ben valósulhatott meg, midőn [[Szapáry Antal]] gróf igazgatói működése alatt palotáját (Kossuth Lajos utca 5. szám) megvásárolta. Eme palota megvételével a kaszinóra nézve egy új korszak vette kezdetét: az egylet tagjainak szükséglete, kényelme, szórakozási eszközei kiváló figyelemben részesültek és a palota az egylet céljaira teljesen átalakíttatott, úgy hogy az európai kontinensen alig volt klub, mely tagjainak annyi kényelmet és szórakoztató eszközt nyujtana, mint a Nemzeti Casino. Termei fejedelmi fénnyel voltak berendezve, olvasótermében 190 hazai és külföldi lap és folyóirat kinálkozott szórakozásul; könyvtára, melyre a kaszinó alapítása óta 170 000 forintnál többet fordított, több mint 30 000 kötetet tartalmazott, köztük számos könyvészeti ritkaságot; könyvtára gyarapítására évenkint átlag 1500 forintot fordított. Az évi tagdíj az 1890-es évek végén 120 forintban volt megállapítva, és ezen felül minden tag fölvételekor egyszer és mindenkorra 200 forint felvételi díjat kellett fizetni. A kaszinó évi bruttó bevétele ekkor átlagban véve meghaladta a 150 000 forintot, mivel összes szükségleteit fedezi, s ha fölöslege volt, hazai kulturális célokra is juttatott belőle.