„A walesi bárdok” változatai közötti eltérés

| megírásának időpontja = [[1857]]. június<ref>{{cite web |author= |url=http://real-ms.mtak.hu/16/ |title=A walesi bárdok kézirata |accessdate=2017-03-15 |language=magyar | publisher='''MTA KIK'''}}</ref>–[[1861]]

'''A walesi bárdok''' [[Arany János (költő)|Arany János]] 1857 júniusában<ref>A 2000-es évek közepén [[Milbacher Róbert]] rekonstruálta ''A walesi bárdok'' keletkezésének körülményeit, és ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a balladát Arany János 1861 körül írhatta vagy legalábbis fejezhette be, részben [[Széchenyi István]] ''Ein Blick'' című pamfletjének hatására, részben pedig azért, mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre ''Ötszáz gael dalnok'' címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét.</ref><ref>{{cite journal |author=Milbacher Róbert |url=http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2006-1.pdf |title=Szegény, szegény Eduard királyǃ? (Újabb adalékok A walesi bárdok értelmezéséhez) |issue='''Irodalomtörténet'''|year=2006/1 |language=magyar |format=pdf |accessdate=2017-03-15 |pages=44–90. old.}}</ref> írtelkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi [[Ballada|balladája]]. A költőt a [[Magyarország]]ra látogató [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] köszöntésére kérték fel, ő azonban dicsérő vers helyett ezt a balladát írta. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk.