„A walesi bárdok” változatai közötti eltérés

'''A walesi bárdok''' [[Arany János (költő)|Arany János]] 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül<ref>A 2000-es évek közepén [[Milbacher Róbert]] rekonstruálta ''A walesi bárdok'' keletkezésének körülményeit, és ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a balladát Arany János 1861 körül írhatta vagy legalábbis fejezhette be, részben [[Széchenyi István]] ''Ein Blick'' című pamfletjének hatására, részben pedig azért, mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre ''Ötszáz gael dalnok'' címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét.</ref><ref>{{cite journal |author=Milbacher Róbert |url=http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2006-1.pdf |title=Szegény, szegény Eduard királyǃ? (Újabb adalékok A walesi bárdok értelmezéséhez) |issue='''Irodalomtörténet'''|year=2006/1 |language=magyar |format=pdf |accessdate=2017-03-15 |pages=44–90. old.}}</ref> befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi [[Ballada|balladája]]. A költőt a [[Magyarország]]ra látogató [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] köszöntésére kérték fel, ő azonban dicsérőa versbetegségére helyetthivatkozva eztelhárította a balladátlehetőséget.<ref>Tisztelt írtaSzerkesztő Ur! Vettem becses felszólitását, de nem vagyok oly állapotban, hogy annak eleget tehessek. Physicai bajom, mely a lélekre tompítólag, a kedélyre leverőleg hat, s melyben évek óta sinlődöm, akadályoz a munkában. Hivatkozom az összes szépirodalmi lapokra s egyéb folyóiratokra, melyek jóllehet szűntelen sűrgetnek, egy év óta alig közöltek tőlem valamit, s ha igen, az is valamely régibb töredék volt. Így hát nem én vagyok az oka, ha rokkant Pegazusommal nem jelenhetek meg a fényes tisztelgésnél: lesznek mások, fiatalabbak, kik azt a helyet díszesebben betöltik mint én. [...] tisztelője Arany János</ref> Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk.

1857-ben az osztrák császár első ízben jött Magyarországra, és Arany Jánost is felkérték, hogy készítsen egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költő visszautasította a kéretlen megtiszteltetést, és helyetteelképzelhető hogy a látogatás hatására megírta A walesi bárdokat. Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, mely az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] bukása és az azt követő időszakban történt megtorlások miatt elveszettnek látszott.

A ballada 1863-ban a ''Koszorú'' című lapban jelent meg először. A verset Arany János a [[cenzúra]] miatt nem sajátként, hanem az óangol ballada fordítójaként írta alá.