„Kalmari háború” változatai közötti eltérés

==A knäredi béke==

Anglia és Hollandia is érdekelt volt a balti kereskedelemben és nem látták volna szívesen egyik ország túlsúlyát sem. Nyomást gyakoroltak a dán királyra, hogy fejezze be a háborút, és mivel Keresztélynek elfogyott a pénze és látta, hogy döntő győzelmet nem képes elérni, [[I. Jakab angol király|I. Jakab]] közvetítésével 1613. január 20-án megkötötték a knäredi békét. Ennek értelmében megerősítették Norvégia jogait északi területei fölött és Svédország egymillió tallér hadisarcot fizetett hat év leforgása alatt. A sarc teljes kifizetéséig Dánia megszállva tartotta Älvsborg és Gullberg erődjeit. Keresztély abban reménykedett, hogy a svédek nem tudják kifizetni a jelentős összeget és megtarthatja a stratégiai fontosságú várakat, de a svédek végül pontosan átadták a pénzt. Cserébe a svédek mentességet kaptak az Øresund vámjai alól.

==Források==

*Eriksson, Bo (2007). Lützen 1632. Stockholm: Norstedts Pocket. ISBN 978-91-7263-790-0.

*Finn Askgaard: Rigets væbnede arm, Tøjhusmuseet, 1988.

*Ingvar Andersson: "Källstudier till Kalmarkrigets historia" (Scandia, Band IX, Lund 1936)

[[Kategória:Dánia háborúi]]

[[Kategória:Svédország háborúi]]