„Magyarországi Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
77. sor:
Húsz százalékkal csökkentették a lakbéreket, a többszobás polgári lakásokba proletárcsaládokat költöztettek, általános bérrendezés keretében 10-80%-kal megemelték a jövedelmeket.{{forr}} Új [[tankönyv]]eket adtak ki, megszüntették az iskolában a napi kétszeri [[imádkozás]] kötelezettségét, eltiltották az egyházi tanárokat a tanítástól, a nevelési és oktatási intézményeket állami tulajdonba vették. Azonban az istenhit, a vallás és az egyház elleni agitáció az emberek többségének vallásos érzékenységével ütközött. A vörös szín erőltetése és a nemzeti színek mellőzése csaknem az egész lakosság hazafias érzelmeit sértette. A proletárdiktatúra egyértelmű rokonszenvet csupán a honvédő küzdelem vállalásával ébresztett.
 
Egységes élelmezést vezettek be, de a [[jegyrendszer]] érvényben maradt. Az üzemek vezetését a munkásokra bízták, helyi tanácsok alakultak, néhány „szakember”szakember az üzemi tanács ellenőrzése mellett irányította a termelést. Kiterjesztették a [[társadalombiztosítás]]t, rendelkeztek a gyermekek és tanoncok védelméről, valamint a nők egyenjogúságáról. Kezdeményezték a nemzetiségi elnyomás felszámolását, deklarálták a nemzetiségek jogait, betiltották a [[prostitúció]]t, létrehozták Magyarország első [[tüdőszanatórium]]át. A nemzetiségi kérdések megvitatására [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] április 5-i nyilatkozatában az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] területén alakult államok konferenciájának összehívását ajánlotta.
 
A Tanácsköztársaság internacionalizmusát amellett, hogy az alkotmány szerint ''„választók és választhatók más állam polgárai is”'',az is jelezte, hogy a magyarországi nemzetiségi kommunista csoportokból megalakult a ''Magyarországi Nemzetközi Szocialista (Kommunista) Föderáció''.