„I. Frigyes brandenburgi választófejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
'''I. Frigyes''' ([[1371]]. [[szeptember 21.]] – [[1440]]. [[szeptember 20.]]) brandenburgi választófejedelem [[1415]]-től haláláig.
Frigyes a [[Hohenzollern-ház]]i [[V. Frigyes nürnbergi várgróf|V. Frigyes]]nek (1333–1398), Nürnberg várgrófjának fiaként született [[1371]]-ben. [[1396]]-ban a [[Magyar Királyság|Magyarország]]ra jött, és [[Zsigmond magyar király]] kíséretében részt vett a [[nikápolyi csata|nikápolyi
[[1409]]-ben támogatta Zsigmondot a magyar főnemesekkel szembeni küzdelemben, amiért Zsigmond 20.000 tallérra szóló kötelezvényt adott Frigyesnek. Frigyes ezek után továbbra is szimbiózisban élt Zsigmonddal, és nagy sikerrel működött [[1410]]-ben Zsigmond német királlyá való választása körül. Zsigmond hálából [[1411]]-ben korlátlan hatalmú császári biztosként Brandenburgba küldte Frigyest – egyúttal ígéretet is tett, hogy Frigyes mindaddig Brandenburg élén maradt, amíg ő maga ki nem fizet neki 100.000 aranyforintot.
Frigyes tehát [[1412]]-ben Brandenburgba ment, ahol 2 éven keresztül küzdött a dacos és erőszakos [[junkerek]]kel, különösen a Quitzow-családdal. [[1414]]-re sikerült helyreállítania a közbékét, ezért a [[tangermünden]]i rendi
[[1420]]-ban elhunyt Frigyes bátyja, [[III. János nürnbergi várgróf]] (1369–1420), így Frigyes megörökölte a Nürnbergi Várgrófság másik részét, Brandenburg–Bayreuthot is. Ezek után mindent megtett, hogy Szászországot és Lengyelországot is megszerezze, óhaja azonban nem teljesült. Amikor a Szász Választófejedelemséget [[1423]]-ban a meisseni őrgrófra, [[I. Frigyes szász választófejedelem|''Harcias'' Frigyes]]re ruházta Zsigmond, Frigyes komolyabb összetűzésbe került urával. Zsigmond [[1437]]-es halála után az öreg brandenburgi választófejedelem megkísérelt a Német-római Császárság élére kerülni, de nem őt
== Forrás ==
|