„Viszkozitás” változatai közötti eltérés

(Robot: 09._Вискозност_на_течности.ogg cseréje a következőre: [[Commons:File:09._Вискозност_на_течности)
 
==== Kapilláris viszkoziméter ====
A [[Hagen-Poisseuille-törvény]] a körkeresztmetszetű csőben történő folyadékáramlás körülményeit írja le, a viszkoziméter [[kapilláris]]ában létrejövő folyadékáramlásra felírva, és a dinamikai viszkozitást kifejezve, az alábbi összefüggést kapjuk:
[[Fájl:Ostwaldviskosimeter.png|bélyegkép|jobbra|250px|Ostwald-féle viszkoziméter]]
[https://de.wikipedia.org/wiki/Bild:Ostwaldviskosimeter.png]
 
A [[Hagen-Poisseuille-törvény]] a körkeresztmetszetű csőben történő folyadékáramlás körülményeit írja le, a viszkoziméter [[kapilláris]]ában létrejövő folyadékáramlásra felírva, és a dinamikai viszkozitást kifejezve, az alábbi összefüggést kapjuk:
:<math>\eta= \frac{R^4\pi }{8 V}\frac{\rho gh}{L} t =k\rho t</math>.
 
 
A kifejezésben:
''L'' a kapilláris hossza, m
 
''V'' a folyadék térfogata, amely a kapillárison áthalad, m<sup>3</sup>³
 
''ρ'' a folyadék [[sűrűség]]e, kg/m<sup>3</sup>³
 
''ρgh'' a [[hidrosztatikai nyomás]]különbség, aminek hatására a [[kapilláris]]ban létrejön a folyadékáramlás, Pa
''k'' a készüléknek a méretével összefüggő konstans jellemzőit, valamint az állandókat foglalja magába, és viszkoziméter állandónak nevezik. Ezt az állandót ismert viszkozitású folyadék átfolyási idejének a mérésével kell megállapítani ([[kalibráció]]).
 
Mértékegysége: m<sup>2</sup>²/s<sup>2</sup>²
 
Ha a fenti kifejezést elosztjuk a folyadék [[sűrűség]]ével, akkor a kinematikai viszkozitás az átfolyási idő ismeretében közvetlenül számítható.
 
:<math>\nu= \frac{\eta }{\rho } =k t</math>.
 
Ezen az elméleti alapon működik például az Ostwald-, az Ostwald-Fenske-, az Ubbelohde-féle stb. viszkoziméter.