„Kézai Simon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Működése: link |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
46. sor:
Az utókor által ''[[Gesta Hungarorum]]'' címen emlegetett [[latin nyelv]]ű krónikáját [[IV. László magyar király|IV. László]] királynak ajánlotta. (A művet [[Anonymus]] azonos című művétől megkülönböztetve ''Gesta Hunnorum et Hungarorum,'' azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szokták nevezni.) Saját vallomása szerint művét olasz, francia és német [[krónika (műfaj)|krónikákból]] állította össze, azonban ezeknél sokkal szabadabban használta a már forgalomban levő magyar krónikákat.
Kézai magyar nemzetiségét bizonyítja a munkája latinságában feltűnő számos eredeti magyar kifejezés és a magyar nyelvre, mint a „mi nyelvünkre” való hivatkozás. A ''Kézai'' név jelentése alapján vagy a [[Bihar vármegye|bihari]] ''[[Kéza|Kézáról]]'' vagy ''[[Dunakeszi]]ről'' származott. Ez utóbbit az is alátámaszthatja, hogy a [[
Mester és udvari pap lett, és mint ilyen [[1282]]–[[1283|83]] táján írta krónikáját. Két könyvből álló műve [[Hunor és Magor]] híres történetével, a [[hunok]] és magyarok közös eredetének elbeszélésével kezdődik. Az első könyvben a hunoknak [[Attila hun király|Attila]] haláláig és birodalmuk felbomlásáig, a másodikban pedig a magyaroknak a [[honfoglalás|bejövetelüktől]] [[1280]]-ig terjedő történetével foglalkozott, és mint mondta, a valóságot akarta követni. Függelékül külön értekezett a jövevény nemesekről, az udvarnokokról, várnépekről, várjobbágyokról, cselédekről, szabadosokról és rabszolgákról.
| |||