„Országalma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
Az országalma ábrázolása Magyarországon először a [[Magyar koronázási palást|koronázási palást]]on tűnt fel. Az 1031-ben készült paláston gömbölyű tárgyat tart a kezében [[I. István magyar király|Szent István]] és a vértanúk is. [[Péter magyar király|Péter]], [[Salamon magyar király|Salamon]] és [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] királyi pecsétjén szerepel az országalma, de nem ismert, hogy az ábrázolt tárgy fizikai valóságában létezett-e. Ha létezett, akkor valószínűleg nem a mai kettős kereszt díszítette, mert a kettős kereszt ábrázolása először csak [[III. Béla magyar király|III. Béla]] korában jelent meg. Kettős keresztes országalma-ábrázolás először [[Imre magyar király|Imre]] aranypecsétjén látható. <!-- Az Aranybulla szócikkben szereplő aranypecsét hátoldala -->
Az az országalma, amely ma a magyar koronázási jelvények között szerepel, aranyozott ezüstből készült. A nem tömör gömbrész valójában nem pontosan gömb alakú, legnagyobb átmérője függőlegesen 7,9 cm, vízszintesen 8,9 cm és két félgömbből illesztették össze. Az országalma teljes magassága a kettőskereszttel együtt 16 cm. A gömbrész oldalán négyszer vágott pajzs látható, amelyet az [[Árpád-ház|Árpádok]] és az [[Anjou-ház|Anjouk]] címere díszít, ezért szokás feltételezni, hogy az [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] uralkodása alatt készült. Nem lehet kizárni azonban, hogy maga az országalma korábbi, a
<!--Az '''országalma''' a magyar [[koronázási jelvények]] egyike.
Az országalma aranyozott fémlemezből készült egyszerű golyó, felül kettős kereszttel. Úgy a kereszt egyenes vonalu kiképzése, mint a magyar címernek az alakja, amely a magyar címert az Anjou-címerrel egyesítve tünteti fel, mutatja, hogy az alma Róbert Károly vagy Nagy Lajos idejében készülhetett.-->
| |||