|
}}
'''Négyfalu''' ([[román nyelv|románul]] ''Săcele,'' korábban ''Satulung,'' [[német nyelv|németül]] ''SiebendörferVierdörfer'') város [[Románia|Romániában]], [[Brassó megye|Brassó megyében]]. Négy [[barcaság]]i [[Barcasági csángók|csángó]] településből jött létre, ezek nyugatról kelet felé: [[Bácsfalu]], [[CsernátfaluTürkös]], [[Hosszúfalu (Románia)|HosszúfaluCsernátfalu]], ésHosszúfalu. [[Türkös]].Négyfalu Azaz ún. „[[hétfalusi csángók]]” másik három településetelepülésével, azaz [[PürkerecTatrang]]gal, [[TatrangZajzon]]nal, és [[ZajzonPürkerec]]cel együtt képezi [[TatrangHétfalu]] községhez tartozikt.
== Fekvése, domborzata és természeti környezete ==
A [[Barcasági-medence]] déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság (2881 ha szántóföld), mint a dombok (3070 ha kaszáló) és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet (21.152 ha erdő és 3483 ha legelő).
Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a [[Nagykőhavas]] illetve a [[Csukás-hegység]] egyik „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából három útvonalon lehet megközelíteni: Garcsin-völgy, Malom-patak, Bolnok.
[[Fájl:RO BV Canionul Sapte Scari.jpg|bélyegkép|balra|160px|A Hét létra szurdok]]
Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a [[Nagykőhavas]] illetve a [[Csukás-hegység]] „bejárati kapuját”. A [[Nagykőhavas]]t Négyfalu irányából 7 útvonalon lehet megközelíteni, ezek közül leghíresebb a „Hét létra” fele vezető út. A [[Hét-létra szurdok]] tulajdonképpen egy vízesés-sorozat, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdokban zubog alá. Nevét onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. Kedvelt turisztikai látványosság.
== Története ==
[[Fájl:RO BV Sacele 2.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A Mária mennybemenetele ortodox templom és a városháza]]
NégyfalutLakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. Először [[1366]]-ban említették először [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a [[Tömös]] és [[Tatrang- folyó]]kfolyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu) és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat. ▼Négyfalu: [[Bácsfalu]], [[Türkös]], [[Csernátfalu]] és [[Hosszúfalu (Románia)|Hosszúfalu]] közigazgatási összevonásából keletkezett [[1950]]-ben ''Săcele'' (falvacskák) néven. Ebből a román elnevezésből származott a város későbbi ''Szecseleváros'' elnevezése. Mai neve románul ''Săcele'', magyarul Négyfalu.
Lakói feltehetően a [[11. század]]i magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. A közeli [[Székelyföld]] lakói [[csángók]]nak nevezik a hétfalusiakat.
Négyfalu másik három közeli településsel: [[Tatrang]]gal, [[Zajzon]]nal, és [[Pürkerec]]cel együtt képezi [[Hétfalu]]t.
▲Négyfalut [[1366]]-ban említették először [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a [[Tömös]] és [[Tatrang-folyó]]k közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu)és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat.
Hétfalu [[1498]]-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. [[1498]]-ban [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király a [[brassó]]i [[erdélyi szászok|szászok]]nak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok [[jobbágy]]ai lettek. Szász hatásra felvették az [[evangélikus vallás]]t. ▼
▲Hétfalu [[1498 ]]-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. [[1498 ]]-ban [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király a [[brassó]]ibrassói [[erdélyi szászok|szászok]]nak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok [[jobbágy]]ai lettek. Szász hatásra felvették az [[ Evangélikus kereszténység|evangélikus vallás]]t . 1651-ben Négyfalu, illetve Hétfalu települései [[Brassó]] város [[Feudum|hűbérbirtok]]ává váltak.
[[1651]]-ben [[Brassó]] város [[hűbérbirtok]]ává váltak Négyfalu, illetve [[Hétfalu]] települései.
Négyfalu, illetve Hétfalu lakosai az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban is nagy számban részt vettek, a 126. honvéd zászlóaljba tömörülve. 1848 októberében az [[Agyagfalva|Agyagfalván]] megtartott [[Székely Nemzeti Gyűlés]]en Brassóvidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.
1892–1960 között a [[Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal]] kötötte össze a falvakat [[Brassó]] központjával. 1950-ben közigazgatásilag összevonták a négy falut ''Săcele'' (falvacskák) néven. Ebből a román elnevezésből származik a ''Szecseleváros'' név.
[[1848]] októberében az [[Agyagfalva|Agyagfalván]] megtartott [[Székely Nemzeti Gyűlés]]en Brassóvidék magyar [[csángó]] falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.
[[2000]]. [[június 6]]-án [[municípium (Románia)|municípiummá]] nyilvánították.
Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek [[szőttes]]eik és [[Tojásdíszítés|hímes tojás]] mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.
Híresek [[szőttes]]eik és [[hímes tojás]] mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.
== Népesség ==
[[2002]]-ben 29.915 lakosából 21.364 fő [[románok|román]], 7164 [[magyarok|magyar]], 1291 [[cigányok|cigány]], 75 [[németek|német]] volt, a többi egyéb nemzetiségű.
== Látnivalók ==
* A városnak [[Néprajzi_Múzeum_(Brassó)#Néprajzi múzeum, Négyfalu|néprajzi múzeuma]] van, ahol az itteni [[erdélyi szászok|szász]] hatásra létrejött csángó népviselet látható.
== Testvérvárosai ==
== Híres szülöttei ==
* [[Istók János]] ([[Bácsfalu]], [[1873]]. [[június 15.]] – [[Budapest]], [[1972]]. [[február 22.]]) magyar szobrászművész.
* [[Kupcsay Felicián]] ([[Hosszúfalu (Románia)|Hosszúfalu]], [[1876]]. [[június 8.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[február 5.]]) író
* [[Molnár Károly (zeneszerző)|Molnár Károly]] ([[Hosszúfalu (Románia)|Hosszúfalu]], [[1901]]. [[január 19.]] – [[Sepsiszentgyörgy]], [[1985]]. [[március 18.]]) zenepedagógus, zeneszerző, karmester és kórusvezető.
* [[Tóthpál Dániel]] ([[Türkös]], [[1907]]. [[december 11.]] – Budapest, [[1936]]. [[június 10.]]) erdélyi csángó költő
* [[Götz Endre]] ([[Hosszúfalu (Románia)|Hosszúfalu]], [[1924]]. [[augusztus 27.]] – ) geológus.
* [[Istók István]] szobrászművész
* [[Tomos Hajnal]] [[1957]]. [[december 2.]]) csángó magyar újságíró, költő.
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Săcele}}
* [http://www.municipiulsacele.ro/ Hivatalos honlap] {{ro}}
| 