„Harkályfélék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
60. sor:
A Nature több korábbi eredményt idéz a harkályok különleges képességének megmagyarázásáért. Egyrészt, agyuk viszonylag mereven rögzül a koponyájukban, mert kevés folyadékkal van körülvéve.<ref>Philip R. May u. a. (1976): In: ''[[The Lancet|Lancet]]'' 7957, S. 454–455; derselbe: In: ''Arch. Neurol.'' 36 (1979), S. 370–373; Ivan R. Schwab (2002): In: ''British Journal of Ophthalmology'' 86, S. 843</ref> Másrészt az agyat különösen erős izmok veszik körbe, amik tompítják az ütközés erejét. Mielőtt a csőr a fához ütközik, ezek az izmok megfeszülnek, és elnyelik a becsapódás erejét. Harmadrészt a kopácsolás vállból indul, a nyak és a fej merev marad. Minden vízszintes és függőleges irányú elfordulás akadályozva van, ezzel a nyíróerő minimalizálódik. Végül a harkály az ütközés előtt egy ezredmásodperccel becsukja a szemét, ezzel védi a szálló forgácsoktól.
=== Táplálkozásuk ===
[[Fájl:Specht_am_Meisenknödel.jpg|thumb|Harkály a madáretetőnél]]
A legtöbb faj rovarevő, és zsákmányát fakéreg alatt, vagy pudvás fában keresi. Ehhez felfelé másznak a fán, és kopácsolással keresik az üreges helyeket.
Egyes fajok, mint a nyaktekercs és a zöld küllő a felszínen táplálkoznak, és főként [[hangyák]]on élnek. Egyes fajok, mint például az amerikai [[Sphyrapicus]] nem tagjai buzgón nyalogatja a fák nedveit, amihez maguk is felsértik a fa kérgét. Egyes fajok magvakat, gyümölcsöket, rügyeket és gombákat esznek, és készletet is gyűjtenek.
| |||