Főmenü megnyitása

Módosítások

Visszavontam az utolsó  változtatást (2001:738:806:A8FB:25B8:EF92:418:8F69), visszaállítva Vander szerkesztésére
{{lektor|2006 decemberéből}}
= <big>'''<code><u>ANYÁD PICSÁJA</u></code>'''</big> =
[[Kép:Nagy Imre újratemetése fortepan 77275.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|1989. június 16. [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] és mártírtársainak [[Nagy Imre újratemetése|ünnepélyes újratemetése]] a [[Hősök tere|Hősök terén]] több százezer fő részvételével.]]
:''A kifejezésről lásd még: [[Rendszerváltás (egyértelműsítő lap)]]''
{{Magyarország történelme}}
A '''rendszerváltás Magyarországon''' (avagy ''rendszerváltozás'', vagy ''rendszerváltoztatás'') szűkebb értelemben [[Magyarország]] történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a [[pártállam]]mal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokratikus]] állammá vált, s felszámolva az [[államszocializmus|államszocialista]] rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, [[Pluralizmus|pluralista]], [[köztársaság]]i berendezkedésű, európai állammá.
 
A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) vagy békés (pl. [[őszirózsás forradalom]]), vagy erőszakos úton (pl. [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]).
 
== Összefoglalás ==
{{Lásd|Németh-kormány}}
 
A magyarországi rendszerváltásra (a térség többi kommunista államához hasonlóan) válsághelyzetben – elsősorban az [[Keleti blokk|államszocialista geopolitikai rendszert]] fenntartó [[Szovjetunió]] strukturális (katonai és gazdasági) válságának következtében – kerülhetett sor, a társadalom egy kis részének, elsősorban az [[értelmiség]] egyes, politika iránt érdeklődő csoportjainak aktív részvételével.
 
A rendszerváltást kiváltó alapvető társadalmi erőt az egypártrendszerrel a demokratikus érdekérvényesítésből kizárt többségi társadalom, és az ezt képviselő, az állampárton kívüli, civil értelmiségből szerveződő ellenzéki csoportok (elsősorban is a demokratikus ellenzék, a népi-nemzeti lakitelki-csoport, Bibó Szakkollégium egyetemistái) jelentették, akik demokratikus szabadságjogokat akartak, megszüntetve az állampárt privilégiumait. Ezzel egyidőben az uralmon levő állampárton belül is felléptek [[reformkommunisták]] (közülük legismertebb [[Pozsgay Imre]] csoportja), akik a gorbacsovi peresztrojka folytatásaként „felülről” is politikai reformokat szorgalmaztak. A külső befolyásoló körülmények között figyelembe kell venni egyrészt a szovjet katonai megszállás tényét, másrészt az európai biztonságpolitika adottságait, azaz Magyarország "kettős függőségét".<ref>Erről részletesen ld. Böröcz József, [http://www.mtapti.hu/mszt/19923/borocz.htm 'Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián', ''Szociológia'', 1992,3:3-20.]</ref> Mindezek következtében az új rendszer kompromisszumok, politikai alkuk eredménye volt, s az átalakulás az új elitek megteremtése mellett az államszocialista politikai és gazdasági elitek ([[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-[[pártállami hierarchia|nómenklatúra]]) társadalmi előnyeinek részleges - bár jobbára átmeneti és korlátozott - átmentését is eredményezte. (E kompromisszumban a főbb mai magyarországi politikai erők mindegyike, illetve ezek közvetlen elődje részt vett, s e 'békés' megoldás élvezte a „rendszerváltó” társadalom nagy többségének hallgatólagos támogatását is.) A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az [[Országgyűlés]] által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] [[1990]]. januári létrejötte után kizárólag [[jogállam]]i keretek között zajlottak.
[[Fájl:Nemzeti Ünnep - Petőfi szobor 1989.03.15 (2).jpg|thumb|balra|1989. március 15-e Budapesten, a Petőfi szobornál]]
{{kommunizmus Magyarországon}}
[[Ralf Dahrendorf]] mondása szerint ''„Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.”'' Ennek értelmében [[Magyarország]] legutóbbi rendszerváltása nem szűkíthető le a politikai [[pluralizmus]], a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában. Az intézményi változások különböző időhorizontjaik miatt gyorsíthatják, de akadályozhatják is egymást. Így hanyatló [[Kádár János (politikus)|Kádár]]-kor jelenségeinek többsége már az átmenethez tartozik, és jóval [[1989]] után is zajlanak átalakulási folyamatok.
 
Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. A hetvenes-nyolcvanas évek világgazdasági-politikai hatásai és azok [[kommunizmus|kommunista]] országokban kiváltott „erjedése” miatt egyre fenntarthatatlanabbá vált a pazarló, megújulásra képtelen kommunista országok alapvetően hazug ideológiai alapokon történő működése, ez vezetett [[A Szovjetunió felbomlása|a Szovjetunió felbomlásához]] és a magyarországi rendszerváltáshoz is. Elsősorban a [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Mihail Gorbacsov]] által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés, a szovjet-amerikai viszony (a [[hidegháború]]s [[Hidegháborús fegyverkezési verseny|fegyverkezési verseny]]), a lengyelországi események, valamint a nyugatnémet külpolitikai törekvések, [[Németország újraegyesítése]] gyakorolt jelentős hatást Magyarországon.
 
A rendszerváltás megítélése vitatott. A polgári szabadságjogok és a [[kapitalizmus]] sikeres bevezetése után a nagy többség életszínvonala nem emelkedett a lakosság által elvárt mértékben, a társadalmi egyenlőtlenségek viszont jelentősen megnőttek. Sok, főleg alacsony iskolázottságú vagy fizikai munkát végző ember [[Munkanélküliség|elveszítette az állását]], megjelent a [[hajléktalanság]]. A rendszerváltástól várt jobb életkörülmények a szélesebb társadalmi rétegekben nem, vagy nem eléggé alakultak ki, emiatt idővel többeknél nosztalgia alakult ki a [[Kádár-rendszer]] iránt, mivel az sok embernek nyújtott stabil egzisztenciális hátteret iskolázottságtól vagy munkajellegtől függetlenül.<ref>[[Valuch Tibor]]: [http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/kadarrendszer/gulyas ''A „gulyáskommunizmus” valósága'']</ref> A bécsi Institut für die Wissenschaften von Menschen (IWM) 1995-ös és a Medián 1997-es rendszerváltásról szóló közvélemény-kutatása alapján a többi "átmenet"-országhoz képest, Magyarország lakossága csalódott a legjobban a rendszerváltásban. Bár a magyar állampolgárok értékelik a pozitívumokat, mint például a politikai szabadságot biztosító struktúrák kiépítését, a rendszerváltás megítélése mégis nagyon negatív, nagyobb az emberek veszteségérzete “szomszédainkhoz” képest. Ebbe belejátszhat, hogy a korábbi rendszer vezetőit és annak fenntartóit (például titkosszolgálatok ellenzékiekről jelentő ügynökeit) csak Magyarországon nem számoltatták el a rendszerváltás során, illetve csak itt nem tették teljesen nyilvánossá a velük foglalkozó inkrimináló dokumentumokat, míg ez más volt szocialista országban megtörtént. Az IWM felmérésében a volt szocialista országoktól egy 1-5 közötti skálán kértek értékelést arról, hogy az új rendszer rosszabb-e, vagy jobb, mint az előző volt. Az adatok középértéke, ami semlegességet fejezett volna ki, vagyis azt, hogy a két rendszer nagyjából egyforma - 3 volt. E középértéket csak a német és cseh vélemények haladták meg, nem túl sokkal (mindkét esetben 3,4 az osztályzat). Ezt követték a lengyelek 2,9-es, a szlovákok 2,6-os osztályzattal, míg a magyarok átlagértéke a legalacsonyabb, 2,4 volt. Az előző korszakokkal való elégedettséget firtató kérdésekből az derült ki, hogy a nyolcvanas évekhez képest, szinte mindegyik megkérdezett országban rosszabbnak tartják a jelenlegi rendszert. Az új politikai intézmények nagy részének a népszerűsége 20 év alatt erősen lecsökkent, a beléjük vetett társadalmi bizalom 2009-ben minimális. A felmérésben a nyolcvanas éveket hetes fokozatú skálán a magyarok 4,3-as osztályzattal illették, míg a mostani időszakot{{mikor}} 3,4-gyel.
 
== Politikai eseménytörténet ==
=== 1989 előtt ===
* [[1977]]-ben megjelent az első magyar [[szamizdat]], a ''Marx a 4. évtizedben''.
* [[1980]]-ban megjelenik [[Kornai János]] ''[[Hiány]]'' című könyve.
* 1980 szeptember 17-én [[Gdańsk]]ban [[Lech Wałęsa]] villanyszerelő vezetésével hivatalosan megalakul a [[Szolidaritás Független Szakszervezet|Szolidaritás]] Független Önigazgató Szakszervezet [[Lengyelország]]ban.
* 1980 novemberében elkészült a [[Bibó-emlékkönyv]].
* [[1981]]. december 13-án [[Lengyelország]]ban [[szükségállapot (politika)|szükségállapot]]ot vezettek be.
* [[1982]]. november 10-én meghalt [[Leonyid Iljics Brezsnyev]] szovjet pártfőtitkár.
* [[1984]] októberében az ''Új Forrás''ban megjelenik [[Nagy Gáspár]] „Öröknyár” c. verse, amelyben [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] kivégzett miniszterelnökre utalva írja: „nem szabad feledni, a gyilkosokat néven nevezni.” A lapot betiltják, Nagy Gáspár nem publikálhat.
* [[1985]]. március 11-én [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Gorbacsov]] lett az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|Szovjetunió Kommunista Pártjának]] (SZKP) [[Központi Bizottság]]ának új főtitkára.
* [[1985]]. június 14–16. került sor a [[monori találkozó]]ra.
[[Kép:Kádár and Grósz 1986.jpg|balra|bélyegkép|Kádár János és Grósz Károly kézfogása 1986-ban]]
* [[1986]]. február 25-én Gorbacsov meghirdeti az SZKP XXVII. kongresszusán a [[peresztrojka|peresztrojkát]], a politikai-gazdasági rendszer átalakítását.
* 1986. március 15-én este a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]]ra vonuló békés fiatalokat feltartóztatta és megverte a [[rendőrség]], az incidens „Lánchídi csata” néven híresült el.
* 1986. október 11–12-én Gorbacsov és [[Ronald Reagan]] [[Reykjavíki csúcstalálkozó|csúcstalálkozó]]ja [[Reykjavík]]ban.
* 1986. december 12-én [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] [[rádió]]- és [[televízió]]-nyilatkozatot adott, amelyben tagadta, hogy válsághelyzet lenne Magyarországon.
* [[1987]]. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar [[bank]]rendszer. Az év elején megjelent a [[Fordulat és reform]].
* [[1987]]. júniusában. A [[szamizdat]] [[Beszélő]] különszámaként megjelenik [[Kis János (filozófus)|Kis János]] [[Társadalmi szerződés (Kis János)|Társadalmi szerződés]] c. röpirata.
* 1987. június 25-én [[Grósz Károly]]t választották a [[Grósz-kormány|minisztertanács]] elnökévé.
* 1987. szeptember 27-én a [[lakiteleki találkozó]] során megalakult a [[Magyar Demokrata Fórum]] (MDF), az első új párt az [[1956-os forradalom]] óta.
* [[1988]]. január 1-jén bevezették a [[személyi jövedelemadó]]t és az állampolgársággal járó, a világ összes országába érvényes „[[világútlevél|világútlevelet]]”, amivel megszűnt a korábbi, a szocialista és a tőkés országokba eltérő feltételekkel kapható „[[kiutazási engedély]]ek” gyakorlata. A világútlevél révén indult meg a tömeges árubeszerzési célú [[turizmus]], amit az új vámszabályok is segítettek.
* 1988. március 15-én 10-15 ezer fős [[1988. március 15-i tüntetés|tüntetés]] követelte a szabad választásokat. [[Demszky Gábor]]t letartóztatják.
* 1988. március 17., 2 nappal később 46 fő megalakította a [[Szabad Kezdeményezések Hálózata|Szabad Kezdeményezések Hálózatát]], az [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]] elődjét.
* 1988. március 30-án megalakult a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]].
* 1988. április 8-án [[Bíró Zoltán]]t, [[Bihari Mihály]]t, [[Király Zoltán (politikus)|Király Zoltánt]] és [[Lengyel László (közgazdász)|Lengyel Lászlót]] kizárták az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-ből.
* 1988. május 20–22-én az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] [[pártértekezlet]]e. [[Grósz Károly]] és hívei elérték, hogy felmentsék [[Kádár János (politikus)|Kádár János]]t pártfőtitkári tisztségéből, aki ugyan a párt [[pártelnök|elnök]]e maradt, de hatalma megszűnt. Utódja Grósz lett. Leváltották a [[Politikai Bizottság]] nagy többségét is. A pártértekezlet határozata kiállt az egypártrendszeren belüli, „a párt vezető szerepére épülő” szocialista pluralizmus mellett.
* [[1988]]. június 16-án [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján [[Párizs]]ban, a [[Père-Lachaise temető]]ben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a [[Batthyány-örökmécses]]nél. A körülbelül 200 fős ünneplő tömeget a [[rendőrség]] erőszakkal feloszlatta.
* 1988. június 29-én százezres tüntetés volt [[Budapest]]en a [[románia]]i [[falurombolás]]ok ellen.
* 1988. augusztus 31-én a [[Lengyel Egyesült Munkáspárt]] részéről kezdeményezést mutattak a hatalom megosztására.
* 1988. október 9-én a Kis-kukta étteremben megalakul a veszprémi MDF szervezete 21 fővel.
* 1988. november 5-én A Tabán étterem különtermében megalakul a Független Jogász Fórum.
* 1988. november 23-án a Kis-kukta étteremben a veszprémi MDF tagtoborzó ülése 78 fővel.
* 1988. november 13-án a budapesti [[Jurta Színház]]ban megalakult a [[Szabad Demokraták Szövetsége]].
* 1988. november 20-án a veszprémi Egyetem aulájában megalakul az MDF megyei fóruma 500 fővel, Bíró Zoltán, Horváth Balázs, Paczolai Gyula és Szabó Tamás közreműködésével.
* 1988. november 24-én [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]] lett a [[Németh-kormány|minisztertanács]] új elnöke. 5 nappal később [[Szeged]]en [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, [[reformkörök]] megalakulását. Grósz Károly „frakciózás” címén elítéli a kezdeményezést.
* 1988. december 9-én Balatonfüreden megalakul az MDF balatonfüredi szervezete, vendég Bíró Zoltán a Hitel című lap főszerkesztője.
 
=== 1989–90 ===
[[Fájl:Nemzeti Ünnep - Szabadság tér 1989.03.15 (4).jpg|thumb|jobbra|Budapest, Szabadság tér - 1989. március 15.]]
* [[1989]]. január 28-án [[Pozsgay Imre]] [[1956-os forradalom|1956]]-ot népfelkelésnek nevezi a rádióban.
* 1989. február 6-án kerekasztal-tárgyalások kezdődtek Lengyelországban.
* 1989. március 15-én százezres tüntetés volt [[Budapest]]en. Beszédet mondott [[Kis János (filozófus)|Kis János]], [[Orbán Viktor]]; [[Tamás Gáspár Miklós]] felszólított a [[Varsói Szerződés]]ből való kilépésre. A [[Szabadság tér (Budapest)|Szabadság tér]]en, a [[Magyar Televízió]] lépcsőjén [[Cserhalmi György]] felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek [[12 pont (1989)|12 pontját]], majd [[Csengey Dénes]], a [[Magyar Demokrata Fórum]] elnökségének tagja kinyilvánította, hogy a Magyar Televízió az egész magyar nemzeté és nem a kormányé.
A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.<ref>[http://videotorium.hu/hu/recordings/details/2131,Marcius_15-e_a_magyar_fovarosban BBC Magyar Adás, Március 15-e a magyar fővárosban -Beszámoló az ünnepségről], videotorium.hu</ref>
[[Fájl:Csengey Dénes 1985.jpg|thumb|jobbra|[[Csengey Dénes]]]]
{{idézet2|''A Magyar Televízió épületének jelképes elfoglalására több tízezren érkeztek a Szabadság térre. A zsúfolásig megtelt téren a résztvevőknek először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai szerveződések, pártok ki akarják nyilvánítani, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is érvényesíteni kívánják. […] Az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar televízió föliratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes elfoglalását.''|1989. március 15. részlet az MTI egykorú tudósításából<ref>[http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/Szabad_magyar_televizio_M3GC2C Szabad magyar televízió], hvg.hu</ref>}}
* [[1989]]. [[március 22.|március 22-én]] megalakult az [[Ellenzéki Kerekasztal]] (EKA).
* 1989. május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón [[Hegyeshalom]]ban a [[vasfüggöny]] lebontásának megkezdését. [[Alois Mock]] osztrák és [[Horn Gyula]] [[Magyarország külügyminisztereinek listája|magyar külügyminiszter]] [[1989]]. [[június 27.|június 27-én]] személyesen is részt vett a bontásban.
* 1989. május 20–21-én Az MSZMP [[reformkörök|reformköreinek]] első országos tanácskozása [[Szeged]]en.
* 1989. június 13. és szeptember 18. között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] képviselői között az ún. [[sarkalatos törvények]] megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az [[1985]]-ben választott [[országgyűlés]] általi elfogadása teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit.
* [[1989]]. [[június 16.]] [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] és mártírtársainak [[Nagy Imre újratemetése|ünnepélyes újratemetése]] a [[Hősök tere|Hősök terén]] több százezer fő részvételével. [[Orbán Viktor]] éles hangú beszédben követelte a szabad választásokat és [[A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról|a szovjet csapatok kivonását]].
* [[1989]]. [[július 6.]] A [[Legfelsőbb Bíróság]] megsemmisítette [[Vida Ferenc (bíró)|Vida Ferenc]] bíró [[1958]]. [[június 15.|június 15-i]]ki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imrét]] és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt [[Kádár János (politikus)|Kádár János]].
* [[1989]]. [[július 14.]] Kádár János gyászszertartása és temetése a Kerepesi úti temető munkásmozgalmi panteonjában.
[[Fájl:Kádár János temetése fortepan 67207.jpg|thumb|jobbra|Széchenyi rakpart, háttérben a Parlament. Kádár János ravatalához tartó sor. Kádár János holttestét 1989. július 13-án ravatalozták fel az MSZMP KB székházában Budapesten. A több tízezres kegyeletadók áradata hosszú órákon keresztül álltak sorban a tűző napon<ref>[http://mult-kor.hu/20120526_egy_korszak_vege_kadar_janos_temetese Egy korszak vége: Kádár János temetése], mult-kor.hu</ref>]]
* [[1989]]. [[augusztus 19.]] A [[Páneurópai piknik]] három órára megnyitotta a [[vasfüggöny]]t.
[[Fájl:Wartburg a határon fortepan 46955.jpg|thumb|jobbra|A megnyitott hegyeshalmi határátkelőnél NDK-menekültek tolják át a Wartburgjukat a határon [[1989]]. [[szeptember 10.|szeptember 10-én]] ]]
* [[1989]]. [[szeptember 10.|szeptember 10-én]] a [[Németh-kormány|magyar kormány]] megnyitotta az ország nyugati határát az [[NDK]]-menekültek előtt.
* [[1989]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. (Lásd még: [[Négyigenes népszavazás]].)
* [[1989]]. [[október 7.|október 7]]–[[október 10.|10]]. Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán a küldöttek döntöttek a párt megszüntetéséről és [[Magyar Szocialista Párt]] néven új, demokratikusan működő párt alapításáról. Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők [[Thürmer Gyula]] vezetésével [[1989]]. [[december 17.|december 17-én]] újjáalakították az MSZMP-t, melynek Központi Bizottságában tag lett a párt két korábbi politikusa, [[Grósz Károly]] és [[Berecz János (politikus)|Berecz János]].
* [[1989]]. [[október 23.|október 23-án]], déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor [[Szűrös Mátyás]] ideiglenes köztársasági elnök a [[Parlament]] egyik teraszáról kikiáltotta a [[harmadik magyar köztársaság]]ot. (Azért a „harmadik” köztársaság, mert [[1918]]–[[1919]] között, az [[őszirózsás forradalom]] után „[[népköztársaság]]” néven, majd [[1945]]–[[1948]] között már volt Magyarországon [[köztársaság]]i [[államforma]].)
* [[1989]]. [[november 21.]] [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]] a [[Parlament]]ben bejelentette, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó [[államadósság|adósságállomány]] pedig a 14 milliárd [[amerikai dollár|dollárt]], az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd [[forint]] lesz, egyúttal elismerte, hogy a vezetés még a [[1980-as évek|80-as évek]] közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket.
* [[1989]]. [[november 26.]] [[Négyigenes népszavazás]].
* [[1989]]. [[december 2.|december 2]]–[[december 3.|3]]. Gorbacsov és id. [[George H. W. Bush|George Bush]] csúcstalálkozója [[Málta|Máltán]].
* [[1990]]. [[január 5.]] Kirobbant a [[Dunagate]]-botrány.
* [[1990]]. [[március 10.|március 10-én]] [[Moszkva|Moszkvában]] [[Horn Gyula]] magyar és [[Eduard Sevardnadze]] szovjet külügyminiszter megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról.
* [[1990]]. [[március 25.]] és [[április 8.]] 43 év szünet után ismét demokratikus, szabad [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|választások]] zajlottak le. Az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] szerezte meg a legtöbb szavazatot, így [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] alakíthatott kormányt. Ezután négy évente került sor országgyűlési választásokra.
* [[1990]]. [[április 29.|április 29]]-én [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] és [[Tölgyessy Péter]] megkötik az [[MDF-SZDSZ paktum]]ot.
* [[1990]]. [[május 2.]] [[Göncz Árpád]] ideiglenes köztársasági elnök megválasztása.
* [[1990]]. [[május 23.]] Az [[Antall-kormány]] megalakulása
* [[1990]]. [[június 7.]] A [[Varsói Szerződés]] tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette: [[1991]] végéig kilép a Varsói Szerződésből.
* Az [[1990]]. [[június 9.]] Az [[Országgyűlés]] az [[MDF-SZDSZ paktum]] értelmében módosítja az [[A Magyar Köztársaság alkotmánya|alkotmányt]], lecsökkentik a [[kétharmados törvények]] számát.
* [[1990]]. [[június 21.|június 21-én]] megalakult a [[Budapesti Értéktőzsde]] (BÉT).
* [[1990]]. [[augusztus 3.]] Az [[Országgyűlés]] [[Göncz Árpád]]ot köztársasági elnökké választja.
 
=== 1990 után ===
[[Kép:Erzsebethid.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]] az [[Európai Unió|EU]]-csatlakozás napján]]
* [[1990]]. [[október 26.|október 26-án]] országszerte útlezárások kezdődtek egy jelentős benzináremelés hírére. A [[taxisblokád]] 3 nap múlva békésen, egy politikai kompromisszummal ért véget.
* [[1990]]. [[március 12.|március 12-én]] az első szovjet katonai alakulat – a [[hajmáskér]]i harckocsiezred [[T–64]]-esei – megkezdte a bevagonírozást [[A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról|az országból való kivonulásuk]] jegyében.
* [[1991]]. [[június 19.|június 19-én]] [[Csap (település)|Csapnál]] az utolsó szovjet katona, [[Viktor Jegorovics Silov|Viktor Silov]] altábornagy elhagyta Magyarországot.
* [[1994]]. március 31-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az [[Európai Unió]]hoz.
* [[1997]]. [[július 8.|július 8-án]] a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] meghívta [[Csehország]]ot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez.
* [[1999]]. [[március 12.|március 12-én]] letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai [[Independence]] városban.
* [[2004]]. [[május 1.|május 1-jén]] Magyarország másik kilenc társult országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.
* [[2007]]. [[december 21.|december 21-én]] Magyarország másik tizenkét társult országgal együtt csatlakozott a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezethez]].
 
== Korábbi rendszerváltások Magyarországon ==
Noha a rendszerváltás kifejezés Magyarországon a legtágabb értelemben véve az [[1987]]–[[1990]] között végbement (radikális) politikai és társadalmi változásokat jelöli, hasonlóan gyökeres és gyors politikai és társadalmi berendezkedés-változás több is lezajlott Magyarország történelme során. Az egyik legismertebb és talán legradikálisabb, „rendszerváltásnak” nevezhető esemény [[I. István magyar király|Szent István]] hatalomra jutása volt, mikor is Magyarország a korábbi törzsi berendezkedést rövid idő alatt felváltotta a [[királyság]] és a [[feudalizmus]] korabeli politikai rendszerével és egyúttal vallást is „váltott”; keresztény állam lett.
 
Hasonlóan radikális, a magyar politikai rendszert alapjaiban megváltoztató eseménysor ezt követően egészen az [[áprilisi törvények]]ig nem volt; az [[Aranybulla]], illetve a [[Werbőczy István]] által készített [[Hármaskönyv]] az addig is létező, csak le nem jegyzett szokásokat, íratlan törvényeket foglalta össze és írta le, illetve egészítette ki. Utóbbi egészen [[1848]]-ig érvényben volt a törvénykezésben. Az ország három részre szakadása csak a török uralom alá került területeken hozott rendszerváltást; az iszlám törvénykezés, a [[saría]] bevezetését és kizárólagos alkalmazását, valamint a török adminisztrációs és politikai rendszer bevezetését. Erdélyben és a Magyar Királyság fennmaradó részében ugyanaz a rendszer működött tovább, mint [[Buda török kézre kerülése]] (1541) előtt.
 
Az [[áprilisi törvények]] a Szent István óta létező [[feudalizmus|feudális]] rendszert egy polgári-parlamentáris berendezkedéssel váltották fel, a hatalom nagy részét az azt addig kizárólagosan gyakorló mindenkori magyar királytól egy felelős kormány kezébe utalva. A békés, ám radikális változást rövid időn belül [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|egy forradalom]] követte, melynek bukásával Ausztria totális diktatúrát vezetett be Magyarország területén. A [[Bach-korszak]] kezdete az áprilisi törvényekhez hasonlóan szintén „békés” és radikális rendszerváltozást jelentett, melyet egy újabb radikális rendszerváltás, a [[kiegyezés]] követett. Az így kialakult [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmust]] és vele a királyságot az [[első világháború]]t követő [[őszirózsás forradalom]] győzelméből született (első) [[Első magyar köztársaság|Magyar (Nép)köztársaság]] kikiáltása söpörte el. Ezt hamar váltotta a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]], hogy azt ismét, ezúttal egy király nélküli királyság váltsa, a maga sajátos, az általa restaurálni kívánt rendszerhez nem túlzottan hasonlító berendezkedésével. Ezt a politikai rendszert a [[nyilas hatalomátvétel]]t követő diktatúra számolta fel, mely a [[második világháború]]ba bukott bele. A háború után egy rövid, valóban demokratikus átmenet következett, amit [[második magyar köztársaság]]ként tartanak számon, melynek a kommunisták erőszakos hatalomra jutása és a [[sztálinista]] diktatúra bevezetése vetett véget. Ezt az [[1956-os forradalom]] törölte el, melynek bukása újbóli rendszerváltásként is értelmezhető. Ezt a [[Kádár-korszak]]nak nevezett politikai berendezkedést váltotta [[1989]]. [[október 23.|október 23]]-án a (harmadik) [[Harmadik magyar köztársaság|Magyar Köztársaság]] kikiáltása és a jelenleg is működő rendszer.
 
== Idézetek ==
''„Tetszettek volna forradalmat csinálni!”'' – [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] [[miniszterelnök]] mondása az [[1990-es évek]] elején radikális [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege következtében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását. Antall szavai a közbeszédben folyamatosan visszatérő idézetté váltak, miután a korábbi rendszer vezetőinek és ügynökeinek teljes körű elszámoltatása azóta is várat magára.
 
== Érdekesség ==
A pesti [[humor]] a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, ''módszerváltás''ként és ''gengszterváltás''ként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a [[pártállami hierarchia|nómenklatúra]] hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos csöndes népi szkepszisre.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* [[Bihari Mihály]]: ''Magyar politika 1944–2004'' (Osiris kiadó, 2005) ISBN 9633897858
* [[Böröcz József]]: [http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=936260 Change Rules] In: American Journal of Sociology, 2001, 106,4 (July): 1152-68. {{en}}
* Böröcz József: [http://magyar-irodalom.elte.hu/2000/uj/01.htm Kistársadalom-kiskapuk] In: 2000. 2000, július-augusztus: 3-15.
* Böröcz József és Caleb Southworth: [http://www.mtapti.hu/mszt/19952/borocz.htm Kapcsolatok és jövedelem: Magyarország, 1986-87] In: Szociológiai Szemle, 1995,2: 25-48.
* Böröcz József: [http://www.mtapti.hu/mszt/19923/borocz.htm Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián] – In: Szociológiai Szemle, 1992,3:3-20.
* [[Körösényi András]] – [[Tóth Csaba (politológus)|Tóth Csaba]] – [[Török Gábor (politológus)|Török Gábor]]: ''A magyar politikai rendszer'' (Osiris, 2007) ISBN 9789633899632
* [[Romsics Ignác]]: ''Volt egyszer egy rendszerváltás'' (Helikon Kiadó Kft., 2003) ISBN 9632123484
* [[Róna-Tas Ákos]]: The First Shall Be Last? Entrepreneurship and Communist Cadres in the Transition from Socialism. In: American Journal of Sociology, 1994, 100,1: 40-69.
* Tamasi Mihály: ''A rendszerváltozás társadalmi mérlege'' ([[Bába Kiadó]], Szeged, 2008)
* Sipos József (szerk.): ''Pártállambomlás, Csongrád megyei reformszocialisták 1988-1989'' (Bába Kiadó, Szeged, 2009)
* Gerhard Péter – Koltai Gábor – Rácz Attila – V. László Zsófia (szerk.): ''Rendszerváltás(ok) Magyarországon'' (Mundus, 2010) ISBN 9639501430
* [[Bayer József (politológus)|Bayer József]] – [[Boda Zsolt]] (szerk.): ''A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok'' (L'Harmattan, 2009) ISBN 9789632362465
* Bozóki András (szerk.): Tiszta lappal (A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991), FIDESZ, 1992, ISBN 9630015293
 
== További információk ==
* [http://ondemand.video.axelero.hu/mte/bih_07.wmv A köztársaság kikiáltása] – videó
* [[Romsics Ignác]]: [http://epa.oszk.hu/01300/01326/00048/03radai.htm Tartalmi szempontból igenis forradalom] – In: [[Mozgó Világ]], 2004/2. szám
* [[Szalai Erzsébet]]: [http://www.nol.hu/cikk/435780/ Rendszerváltó értelmiség és privilégiumok?] – [[Népszabadság]], 2007. február 17.
* [[Tamás Gáspár Miklós]]: [http://szochalo.hu/cikkek/3656 A rendszerváltás megbukott] – Népszabadság, 2004. február 29.
* [[Novák Zoltán]]: [http://mek.oszk.hu/01900/01961/ Az MSZMP Budapesti Reformköre]
* [[Ferge Zsuzsa]]: A rendszerváltás megítélése. Szociológia, 1996. 1. 51–74. o.
* [www.median.hu] A “megakadt” rendszerváltás. http://www.median.hu/object.d1386463-2efb-4739-9bae-73c3fdfac84a.ivy
* [http://mek.oszk.hu/11400/11436/index.phtml Csendes? Forradalom? Volt?] (MEK)
 
=== Dokumentumfilmek ===
* ''Mozgóképes történelem, Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában (1988–1990) I–II.'', [[Fekete Doboz Alapítvány]], [[2006]]
* Szalay Zoltán – Arnold Éva: ''Visszapillantás 1981–2005. A magyar sajtófotó huszonöt éve'' (magyar–angol nyelven), ([[Magyar Újságírók Országos Szövetsége]], 2007) ISBN 9789630621373
* MTV Híradó 1990 márciusából. [https://www.youtube.com/watch?v=PGJZrDc9f0M&NR=1 1. rész] és [https://www.youtube.com/watch?v=5xTOxCzOugY 2. rész] – [[YouTube]]-videó
 
{{Rendszerváltás Magyarországon}}
 
{{DEFAULTSORT:Rendszervaltasmagyarorszagon}}
[[Kategória:Rendszerváltás Magyarországon| ]]
2 836

szerkesztés