„Kontinens” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 82.31.82.128 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére)
{{bővebben|Lemeztektonika|Kontinensvándorlás|Tengeraljzat-szétterülés}}
 
A kontinens fogalma a [[geológia]] értelmezésében a különböző kontinensek elkülönítése nem játszik akkora szerepet, mint a természetföldrajz esetében. Sokkal fontosabb a kontinens és az óceán elkülönülése. A [[litoszféra]] lemezekre tagolódik, melyek [[kontinentális kéreg|kontinentális]] és [[óceáni kéreg|óceáni]] elemekből tevődnek össze. Ezen lemezek általában mindkét kéregtípust magukon hordozzák, de van példa arra is, hogy csak óceáni kéregből áll ([[Csendes-óceáni lemez]], [[Nazca lemez]]). A kétféle kéreg közötti legszembetűnőbb különbség a vastagságukban és az őket felépítő [[kőzet]]ek típusában mutatkozik.
 
A kontinentális kéreg jóval vastagabb az óceáni kéregnél: az előbbi átlagosan 40 km vastag, de a [[kraton]]oknál 100 km is lehet; ezzel szemben az utóbbi maximális vastagsága 6 km, az [[óceánközépi hátság]]oknál azonban gyakorlatilag nulla. A kontinentális kéreg főként [[gránit]]ból és [[granodiorit]]ból áll. A kontinentális kérgen belül megkülönböztetik {{refhely|Földrajzi világatlasz|163. o.}}
 
A geológia kontinesfogalom is felvet problémákat. A kéreglemezek és a látszólagos kontinensek néhol nem esnek egybe.
* A zömmel óceáni kéreglemezből, valamint – a [[Yucatán-félsziget]]től délre – a közép-amerikai földhídból, a [[Jamaica]], [[Hispaniola]], [[Puerto Rico]], [[Kis-Antillák]] szigetsorból, és a kettőt [[Kolumbia]] és [[Venezuela]] északi partján összekötő sávból álló karibi kéreglemez legutóbb említett parti sávja látszólag Dél-Amerika része.
* A karibi térségben levő [[Kuba]] valójában az észak-amerikai lemezen van.
* A [[Holt-tenger]] árkától nyugatra eső „ázsiai” területek valójában az afrikai kéreglemezen vannak.
* Az ohotszi hosszúsági körtől keletre eső „ázsiai” területek – így [[Kamcsatka]] is – valójában az észak-amerikai kontinentális kéreglemezen vannak.
* [[Kis-Ázsia]] és a európai [[Peloponnészosz]] valójában nem a kontinentális, hanem az önálló hellén-török lemezen vannak [[Ciprus (sziget)|Ciprussal]], [[Kréta (sziget)|Krétával]] és az [[Égei-tenger]] szigeteinek nagyobb részével együtt.
 
A geológiai kontinesfogalomkontinensfogalom hasonlóképpen elégtelen társadalmi-politikai célokra, mint a természetföldrajzi. A megoldás itt is egy hibrid fogalom.
 
=== Őskontinensek ===
A ma elterjedt kontinens-meghatározások alapvetően hagyományon alapulnak, melyekben keverednek különböző korok világszemléletei és ismeretei, valamint a társadalmi és természeti szempontok, és ebből lényeges ellentmondások származhatnak.
 
A természetföldrajzilag teljesen megalapozatlan kontinenseket is természetföldrajzi határokkal definiáljál, Észak- és [[Közép-Amerika]] határa pedig a [[Rio Grande]] – miközben az észak-amerikai lemez és a karibi lemez határa a [[Yucatán-félsziget]].
 
Ezek a határok társadalmi, kulturális, politikai egységeket vághatnak ketté, mint a természetföldrajzilag egységet alkotó Európa és Ázsia határa a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázusnál]] és az Uralnál. Emellett a Kaukázus történetesen az eurázsiai-lemez és az iráni-lemez határa. {{refhely|Földrajzi világatlasz|163. o.}} Európa és Ázsia határának [[Hérodotosz]]tól az újkorig a [[Tanaisz (folyó)|Tanaisz]], azaz a [[Don]] számított.<ref> {{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-1|title=Belső-Ázsia fogalma|author=Vásáry István|accessdate=2011-10-04}} </ref>