„Jurisics Miklós” változatai közötti eltérés

Tekintélyes horvát családból származott. [[1524]]-ben a [[bécs]]i országgyűlésen a felsőházban foglalt helyet. [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] több alkalommal bízta meg politikai és diplomáciai feladatokkal. A [[mohácsi csata]] utáni [[Magyar belháború (1526–38)|belháború]] a horvát-szlavón területeket sem kímélte;<ref>Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története. In: ''Századok'' 142. (2008) 1075–1134. o.</ref> mivel [[Frangepán Kristóf]] – akinek horvátokból álló serege 1526-ban jórészt érintetlen maradt – [[I. János magyar király|Szapolyai János]] párthíve lett, [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] mások mellett Jurisicsot bízta meg politikai érdekeinek képviseletével. Míg Ferdinánd [[Batthyány Ferenc (horvát bán)|Batthyány Ferenc]]et nevezte ki horvát-szlavón bánnak, addig Jurisics szlavón és alsó-ausztriai főkapitányi címet ''(supremus capitaneus)'' kapott. Jurisics Miklós Vas megyei letelepedése nem példa nélküli: a Ferdinánd-párti horvát-szlavón területeket sújtó rendszeres török támadások miatt több ezer [[Burgenlandi horvátok|horvát]] költözött a nyugat-[[magyarországi]] Batthyány-birtokokra, akik az 1530-as években részben Jurisics katonáiként szolgáltak.

Amikor [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] százezer főnyi – a korábbi irodalomban kétszázezer főnyire becsült – seregét [[1532]]-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5-én [[Pargali Ibrahim|Ibrahim nagyvezér]] megszállta Kőszeget. Jurisics, a vár kapitánya, jóllehet 700 fegyveres állt rendelkezésére és kevés lőszer volt birtokában,. elhatároztaElhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. Az oszmán sereg ismételt ostromait hősiesen visszaverte s a nagyvezér felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. Augusztus 27-én majd 28-án általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, felmászott a falakra, és négy török lobogót tűzött ki, de a védők visszaverték támadásukat, jóllehet a védősereg fele elesett és fogytán volt a lőpor. Jurisicsot néhány órával később a nagyvezér magához hívatta és kijelentette, hogy a szultán a jelképes kapituláció (lófarkas zászló kitűzése) fejében lemond a vár további ostromáról. Augusztus 29-én a török hadak elvonultak, Kőszeg megmenekült. A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, ezt a dombot ennek emlékére Szultán-dombnak hívják.