Wikipédia

„France Prešeren” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
38 634 szerkesztés
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
34 542 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
|aláírás=
}}
'''France Prešeren''' ([[Vrba na Gorenjskem]]Velden, [[1800]]. [[december 3.]] – [[Kranj]]Krainburg, [[1849]]. [[február 8.]]) [[Szlovének|szlovén]] költő és jogász. A szlovén irodalom egyik legnagyobb költőjének tartják. Egyik legfontosabb alkotása a [[Szlovénia himnusza|Zdravljica]] (Pohárköszöntő, [[1844]]), mely [[Szlovénia himnusza]] lett.
 
== Életpályája ==
Szülőhelye a mai [[Vrba (Gorenjska, Szlovénia)|Vrba]] a Gorenjska nevű északnyugat-szlovéniai régióban található. A paraszti származású Prešerent papi pályára szánták, ám ő, a [[ljubljana]]ilaibachi gimnázium elvégzése után a [[bécs]]i jogikarra iratkozott be. Első verseit is itt írta, melyeket a [[nyelvész]] és [[cenzor]] [[Jernej Kopitar]] nem fogadott lelkesedéssel. Diploma után visszatért LjubljanábaLaibachba (ma [[Ljubljana]]). Bár ügyvédnek tanult ki, aholhosszú-hosszú évekig nem alkalmazták, ezért csak átmeneti munkákkal (pl. titkárként) és versírással tudta ügyvédkénteltartani dolgozottmagát.
Irodalmi szövetségese az a [[Matija Čop]] volt (1797-1835), aki haláláig (a [[Száva|Szávába]] fulladt) tanácsokkal látta őt el a [[romantika|romantikus]] kibontakozás útján. Múzsája egy gazdag kereskedő leánya, Julija Primic, akit eltiltottak a költőtől. Neki szentelte - többek között - a Sonetni venec ([[szonett|Szonett koszorú]], [[1834]]) és a Gazele ([[Gázel]]ék, 1834) című köteteit.
A [[Kranjska čbelica]] (Krajnai méhecske, [[1830]]-[[1848]]) hat alkalommal megjelent [[almanach]]jának egyik legfontosabb, a szlovén nemzeti eposznak tekinthető [[Krst pri Savici]] (Keresztelő a Savicánál, [[1836]]) szerzője.
A már 1844-ben megírt Zdravljicáját csak az [[1848]]-as márciusi forradalmi hullám után tudta kiadni a [[Bleiweis]]-féle [[Novice]] (Hírek) című lapban. Élete végén Kranjbaügyvédi húzódottállást visszakínáltak neki Krainburgban (ma [[Kranj]]). Itt halt meg.
== Munkái magyarul ==
* France Prešeren: Szonettkoszorú – Sonetni venec. Ford.: Csuka Zoltán. Európa Kiadó. Bp. 1971.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/France_Prešeren”