„Reismann Marian” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Duflexx (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Életrajz infobox | név = Reismann Marian | kép = <!--A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter stb) él…”
 
Duflexx (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Reismann Marian
| kép = <!--A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter stb) élő személy esetén -->
| képméret =
35. sor:
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
[[Reismann Marian]] (Dr. Vajda Ernőné) ([[Szombathely]], [[1911]] – [[Budapest]], [[1991]]) fotográfus, fotóművész
 
Jómódú polgárcsaládba született. Testvére, a szintén fotográfus Reismann János hatására érettségi után 1929-31-ig Münchenben tanult fényképészetet, majd Berlinben, az U.R.F. Werbe Kollektive-ben dolgozott fotósként. A harmincas években már újra Budapesten amatőrmunkák kidolgozását vállalta, és mestervizsgát is tett. 1934-ben Fotó Marian néven önálló portréműtermet nyitott, előbb a Lipót körúton, 1938-tól a Veres Pálné utcában. Újszerű táncfotóival és gyerekekről, ismert emberekről készült képeivel hamar nevet szerzett magának.
A háború alatt bujkálnia kellett, műterme és eszközei, és munkáinak túlnyomó része is elpusztult. 1945-46-ban a Magyar Film Iroda fotóriportereként dolgozott. 1951-ig újra önálló műtermi fényképész, majd 1954-ig a Magyar Fotó Állami Vállalat fotóriportere volt. Elbocsátása után műtermében folytatta a fényképész kisiparosi munkát, miközben a legkülönfélébb témakörökben fényképezett. 1951-től 1967-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola fotó-szakosztályának tanára volt.
Életművére meghatározó volt ismeretsége dr. [[Pikler Emmi]] gyermekpszichológussal, akinek klienseit rendszeresen fényképezte. Pszichológiai ismeretekből táplálkozó illusztrációi iskolát teremtettek a gyermekfényképezésben. Ma ismert munkáinak zöme gyerekfotó.
1938-ban Piklerrel közösen megjelentetett könyvük, a Mit tud már a baba?, majd az Anyák könyvét (1954) sokszor kiadták és több nyelvre is lefordították. Több művészi albuma jelent meg. Gyűjteményes kiállítása 1972-ben a Nemzeti Galériában, bátyja anyagával közösen bemutatott kiállítása 1988-ban a Munkásmozgalmi Múzeumban volt.