„Koherencia (fizika)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
www.rp-photonics.com/coherence
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A koherencia az optika egyik legfontosabb jellegzetessége, mely szorosan kapcsolatos azzalaz a[[interferencia]] jelenséggel, hogy a fényhullámok egymással interferencia kapcsolatba kerülhetnek. Akkor nevezünk egy fényáramot koherensnek, ha a két fényforrás [[Elektromos térerősség|elektromos erőtere]] azonos fázisban rezeg. Ha két fényhullám találkozásánál interferencia nem lép fel, akkor a két hullám nem koherens vagy ''inkoherens''. Két fényhullám találkozására inkoherens esetben fennáll, hogy <math>J = J_1 + J_2</math> illetve koherens esetben <math>J = J_1+J_2 + 2\sqrt{J_1 J_2} cos \delta</math>, melyben a kiegészítő szorzat az ún. ''koherencia tag''.
 
Számos optikai alkalmazás esetében van szükség koherenciára, így a [[lézer]], az optikai szenzorok, az interferométerek, a holográfia jelenségének létrejöttében. Egyes esetekben viszont ennek az ellentéte a legfőbb kívánalom, így a CT (''coherent tomography''), az ASE (''amplified spontaneous emission'') vagy a nemlineáris média alkalmazásainál.
 
Az koherencia szemléltetésére használatos a koherencia hossz, amely az a távolság, amelynél a koherencia jelentősen lecsökken, vagyis ezentúl interferencia már nem látható. A koherencia idő az az időintervallum, melyen belül még interferencia észrevehető, vagyis a hullámok fázisa nem változik. A koherenciaidő a Lorentz-féle optikai spektrumokra vonatkozó <math>\frac{c}{\pi\Delta v}</math> összefüggéssel számítható, ahol ''Δv'' a vonalszélesség. A koherenciahossz és a koherenciaidő tulajdonképpen a koherencia maximális értékének <math>\frac{1}{e}</math>-ed részére történő csökkenését mutatja meg.