„Sár-hegy” változatai közötti eltérés

A Sár-hegy növényzete és állatvilága napjainkban is rendkívül változatos. Bemutatására 12 állomással jelzett 7&nbsp;km hosszú természetismereti tanösvényt alakítottak ki. A délies kitettségű egykori tatárjuharos tölgyesre ma már csak a törpe mandulás cserjések és néhány más társulásra jellemző faj emlékeztet. Utóbbiak többsége a szőlőtáblákat övező [[molyhos tölgy]] cserjésekben talált menedéket, mint pl. a fényeslevelű [[csepleszmeggy]] ''(Cerasus fruticosa)'', a koloncos gyökerű [[gumós macskahere]], a [[buglyos kocsord]] és [[orvosi kocsord]] és a [[pusztai méteng]]. Az erősen köves sziklabúvásos és kőtörmelékes déli-délnyugati lejtőkön andezit sziklagyepek alakultak ki. Legelterjedtebb a pannóniai-sziklagyep. További jellegzetes növénytársulásai a sztyepprétek és pusztafüves lejtők. Bennük is számos védett faj fordul elő. Az országosan is ritka sztyepprét uralkodó növénye a [[hosszúlevelű árvalányhaj]], de alkotója a [[piros kígyószisz]] ''(Echium maculatum)'', a ritka [[ezüstös útifű]] és a [[sápadt lednek]] is. Előfordul még itt [[tavaszi hérics]] ''(Adonis vernalis)'', [[törpe mandula]] ''(Amygdalus nana)'', [[északi fodorka]] ''(Asplenium septentrionale)'', [[aranyos fodorka]] ''(Asplenium trichomanes)'', [[tejelő buvákfű]] ''(Bupleurum praealtum)'', [[sajmeggy]] ''(Cerasus mahaleb)'', [[réti iszalag]] ''(Clematis integrifolia)'', [[magyar ebnyelvűfű]] ''(Cynoglossum hungaricum)'', [[virágos kőris]] ''(Fraxinus ornus)'', [[Szent László-tárnics]] ''(Gentiana cruciata)'', [[kornistárnics]] ''(Gentiana pneumonanthe)'', [[sárga kövirózsa]] ''(Jovibarba hirta)'', [[magyar lednek]] ''(Lathyrus pannonicus)'', [[parlagi madármályva]] ''(Lavatera thuringiaca)'', [[sárga len]] ''(Linum flavum)'', [[jerikói lonc]] ''(Lonicera caprifolium)'', [[vesszős füzény]] ''(Lythrum virgatum)'', [[sziki kocsord]] ''(Peucedanum officinale)'', [[nagy pacsirtafű]] ''(Polygala major)'', [[szenegafű]] ''(Polygala senega)'', vagy ''(Polygala vulgaris)'', [[fehér pimpó]] ''(Potentilla alba)'', [[leánykökörcsin]] ''(Pulsatilla grandis)'', [[selymes boglárka]] ''(Ranunculus illyricus)'', [[madárberkenye]] ''(Sorbus aucuparia)'', [[házi berkenye]] ''(Sorbus domestica)'', [[pusztai meténg]] ''(Vinca herbacea)'', [[erdei berkipimpó]] ''(Waldsteinia geoides)''.<ref>{{cite web|url=http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol62_p347-361.pdf|title=Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I.|publisher=kitaibelia.unideb.hu|accessdate=2017-03-26}}</ref>