„Méter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
A bizottság munkáját a [[porosz–francia háború]] késleltette egészen 1872-ig. Két év tanácskozás után született döntés a az új etalonok elkészítéséről. A bizottság előnyben részesítette az eredeti etalonokhoz lehető legjobban illeszkedő új etalonok készítését bármelyik délkör ismételt felmérésével szemben. Eldöntötték azt is, hogy az új etalonok ne „két végén mérhető” (end standard), hanem „vonal menti” (line standard) etalonok legyenek.<ref name="swindells">[http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v19-i3-110-113.pdf Centenary of the Convention of the Metre] Basil Swindells ( National Physical Laboratory) leírása</ref><ref>Az eredeti szöveg így hangzik: " Mètre et Kilogramme des Archives ". Le mètre est (alors) une règle plate de section rectangulaire, étalon à bouts.</ref>
Az X keresztmetszetű formát Henri Tresca<ref group="jegyzet">Henri ''Tresca'', Conservatoire National des Arts et Métiers (Műszaki Főiskola)</ref> javaslatára hozták létre azért, hogy megfelelően nagy legyen az új etalon merevsége. Az ő javaslatára döntöttek arról is, hogy a métert jelentő jeleket az idomon a semleges szál vonalában készítsék el (a méteretalon valóságos hossza 102 cm). Mindaddig csupán 100 kg platina–irídium ötvözetet sikerült készíteni (George Matthey metallográfus 1862-ben), de szükségessé vált ennek kiegészítése 250 kg-ra. Ezt Henri Sainte-Claire Deville és J. Henri Debra pótolták.<ref>[http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v19-i3-110-113.pdf Az ötvözet kialakításában közreműködő kutatók]</ref> Az ötvözet három hatalmas darabból állt, amelyet 2
1882-ben a francia állam további 30 méterrudat rendelt (a cég neve akkor már Johnson és Matthey volt). Az ötvözet összetétele:
| |||