Az [[etalon]] méter ma is látható a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, a [[franciaország]]i [[Sèvres]]-ben. Az X keresztmetszetű méterrúd [[mechanikai szilárdság]]a nagyobb, így nem hajlik meg annyira a nehézségi erőtérben, mint a négyszög keresztmetszetű rúd.
A [[méteregyezmény]] alapján negyven darab '''X''' keresztmetszetű méterrudat készítettek, amelyek 102 cm centiméter hosszúak. Ezek ''mindkét'' végén három rovátka (vonás) található, amelyek közül a ''középső'' vonások egymástól egy méter távolságra vannak. A vonások közötti távolságot kezdetben mechanikai komparátorokkal mérték. Ezek négy-öt méter méretű eszközök voltak. Már a [[19. század]] végétől alkalmaztak interferométereket, például a [[Michelson-interferométer]]t. Ezeknél az eszközöknél mikroszkóppal figyelik a méterrúd végein elhelyezett jeleket. A jelek azonosítását az interferenciakép kiegyenlítése követi. A mérési bizonytalanság nagysága ezáltal összemérhetővé válik a fény hullámhosszával. A 7. [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia|CGPM]] (1927) döntése értelmében a métert 0 °C fokon sík lap felett, 1 centiméter átmérőjű hengerekre helyezve kellett mérni, ahol ezek a hengerek egymástól 571 milliméterre helyezendők el.<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/en/CGPM/db/7/1/ |title=BIPM - Resolution of the 7th CGPM |first= |last= |work=bipm.org |year=2011 |accessdate=20 March 2011}} A méteretalon mechanikai mérési elrendezése hitelesítésnél (Comptes Rendus de la 7e CGPM (1927), 1928, 49)</ref> Ebben az elrendezésben a méteretalonnak a saját súlyától való belógása (meghajlása) minimalizálható.
=== Atomi sugárzás hullámhosszán alapuló méter ===
