„Feodoszija” változatai közötti eltérés

Feodoszija a Krím-félsziget délkeleti részén, a Feodoszijai-öböl partján és a Tepe-Oba hegygerinc lejtőin helyezkedik el. A 302 m magas hegygerinc a [[Krími-hegység]] fő vonulatához tartozik, a hegység északkeleti végpontja. A várost délnyugati irányból védi. Feodoszija északi részén a kis Bajbuga folyó torkollik a [[Fekete-tenger|Fekete-tengerbe]]be.

A várost az i.e. 6. században alapították a [[Milétosz|milétoszimilétosz]]i görögök. I.e. 355-től a [[Boszporoszi Királyság|Boszporoszi Királysághoz]]hoz tartozott. A 4. században a [[hunok]] elpusztították. Ebben az időszakban a környéket alánok lakták és a települést Ardabdának hívták. Az 5. században a város a [[Bizánci Birodalom]] fennhatósága alá került. A 6. században elfoglalták a [[kazárok]], de később a bizánciak visszavették. A mongol hódítás után, a 13. századtól az [[Arany Horda]] fennhatósága alá tartozott és a század végén [[Genovai Köztársaság|genovai kereskedők]] telepedtek meg benne.

A genovaiak virágzó kereskedelmi kikötővárossá építették ki a települést, az általuk Caffának nevezett város volt a Fekete-tenger északi partján létesített telepeiknek a központja. 1345-ben a tatárok megostromolták a várost és pestisben meghaltak holttesteit dobáltak a falak mögé. A genovaiak hajói innen hurcolták be a [[Feketefekete halál|fekete halált]]t Európába. A genovaiak elsősorban gabonával, hallal és rabszolgákkal kereskedtek. Feodoszija ekkor élte virágkorát. Lakossága meghaladta a hetvenezer főt, volt színháza, pénzverdéje és a [[Banco di San Giorgio]] is nyitott itt kirendeltséget. A város formális hűbérura az Arany Horda kánja volt, de a genovaiak a saját ügyeikben teljes önkormányzattal rendelkeztek. A 15. század közepén Kaffa lakossága meghaladta a hanyatló [[Konstantinápoly|Konstantinápolyét]]ét.

A legközelebbi repülőtér mintegy 100  km-re, [[Szimferopol|Szimferopolban]]ban található.

A városban legnevezetesebb középkori építménye a genovai fellegvár és a régi városfal megmaradt tornyai. A [[Keresztelő Szent János|Keresztelő Szt. Jánosról]], Szt. Szergioszról, [[Szent György|Szt. Györgyről]] és Mihály és Gábor arkangyalokról elnevezett középkori örmény templomok jó állapotban fennmaradtak, utóbbi mellett található a 16. században épült Örmény kút. Az 1623-ban épült Mufti Dzsámi mecset az egyetlen vallási jellegű épület, amelyik a török időkből megmaradt.