Főmenü megnyitása

Módosítások

clean up AWB
 
== Életrajz ==
Szülői a kereskedői pályára szánták, de a művészet szeretete oly erős volt benne, hogy lemondott a biztos életpálya minden kényelméről és [[1845]]-ben [[Olaszország történelme|Itáliába]] utazott itthon szerzett tanulmányait folytatni és tökéletesíteni. Leutazott egész [[Nápoly]]ig, hosszabb időt töltvén különösen [[Firenze|Firenzében]], ahol [[Markó Károly (festő, 1793–1860)|id. Markó Károly]] nagy befolyással volt ízlésének fejlesztésére. Markó hatása meg is látszott minden munkáján, mert Ligeti is azok közé a művészek közé tartozott, akik idealizálva, úgyszólván vasárnapi díszben szerették ábrázolni a természetet. Ligeti 1848-ban tért vissza hazájába, ahol mindaddig arcképfestéssel volt kénytelen foglalkozni, míg [[Károlyi István]] gróf fölismerte szép tehetségét, pártfogása alá vette és a [[fót]]i kastélyban gond nélküli életet biztosított neki. Ugyancsak a Károlyi gróf költségén 1855-ben hosszabb utazást tett Keleten: bejárta [[Egyiptom]]ot, [[Palesztina|Palesztinát]], [[Libanon]]t, [[Damaszkusz]]t, [[Ciprus (sziget)|Ciprust]], Rodust, a görög szigeteket, [[Málta|Maltát]], [[Szicília|Sziciliát]] és végül negyedfélévi vándorlás után a legszebb vázlatok gazdag gyűjteményével tért vissza Fótra, pártfogójához.
 
Képeit, melyek a vázlatok után készültek, nagy tetszéssel fogadta a magyar közönség és Ligeti csakhamar olyan kedvező körülmények közé jutott, hogy lakását 1861-ben minden habozás nélkül áttehette [[Pest (történelmi település)|Pest]]re, s teljes odaadással élhetett művészetének. Egész sorát festette meg a keleti nap mindent bearanyozó fényében ragyogó tájképeknek és ezt a modort alkalmazta - kevesebb szerencsével - azokon a festményein is, melyeket egyes magyar vidékekről készített. Nevezetesebb tájképei: Taormina, Girgenti, a Cédrus-erdő, Sharai puszta, Bethlehem, Nazareth, Régi sírok a Libanon hegyén, Mar-Saba kolostor a Kidron völgyében, Budapest, Visegrád, a Fertő tava, Dévény vára. Ligetit a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]]ban 1868-ban a képtár őrévé nevezték ki. Hátrahagyott kész képeit, vázlatait és tanulmányait a [[Képzőművészeti Társulat]] állította ki és ebben a kiállításban különös érdeklődést keltettek a festési modorával ellenkező naturalisztikus felfogásról tanuskodó kézi rajzok. Főleg romantikus hangvételű tájképei híresek. Ezeken gyakran keleti utazásai elevenednek meg. Támogatta a fiatal [[Munkácsy Mihály]] és [[Mészöly Géza (festő)|Mészöly Géza]] fejlődését. Fő művei részben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] főépületében, részben a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]] láthatók. Mellszobrát [[Zala György (szobrász)|Zala György]] szobrászművész készítette el. Sírjára [[Donáth Gyula]] mintázott szép emléket.
 
== Műveiből ==
*[[Libanon]] és Antilibanon. (1855–1860) Olaj, vászon, 32,2 x 65  cm. Püspöki gyűjtemény, [[Vác]]
*[[Görögök|Görög]] templom. (Év n.) Olaj, vászon, 42 x 72  cm. Magántulajdon
*[[Visegrád]]. (1860) Olaj, vászon, 28 x 42  cm. Magántulajdon, [[Budapest]]
*Oázis a sivatagban. (1862) Olaj, vászon, 127 x 187,5  cm. [[Magyar Nemzeti Galéria]], Budapest
*Olasz táj. (1873) Olaj, vászon, 73 x 130  cm. Magántulajdon
*Mártonhegyi út. (1876) Olaj, vászon, 58,5 x 94  cm. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
*[[Fiume]] látképe. (1882) Olaj, vászon, 65 x 95  cm. Magyar Külkereskedelmi Bank, Budapest
*Visegrád látképe a Salamon-toronnyal. (1882) Olaj, vászon, 26 x 37  cm. Magántulajdon
*Romantikus táj vízparton, alakokkal. (1886) Olaj, vászon, 96 x 144  cm. Magántulajdon
*Öreg fatörzs. (Év n.) Olaj, papír, 25 x 40  cm. [[Déri Múzeum]], Debrecen
 
=== Galéria ===
258 920

szerkesztés