„Országos Magyar Gazdasági Egyesület” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a linkjav |
||
3. sor:
==Története==
[[Széchenyi István]] gróf kezdeményezésére [[1827]]-ben jött létre a '''Pályafutási Társaság''', amely [[1830]]. [[június 11.|június 11-én]] az '''Állattenyésztő Társaság''' nevet vette fel. Első elnöke ideiglenesen [[Széchenyi István]] gróf, 1831-ben [[Orczy Lőrinc]] báró, 1832-ben [[Keglevics László]] gróf volt. Ugyanebben az évben megvásárolta az Üllői úton levő telket [[Károlyi György]] gróftól, sorsolási kölcsön útján szerezvén be a kellő pénzt s [[Széchenyi István]] gróf javaslatára "[[Köztelek]]" nevet nyert, mely a társaság épületének<ref>Az épület átalakításokkal ma is megvan; jelenleg a Magyar Szabványügyi Testület használja. Budapest IX., Üllői út 25.</ref> homlokára íratott.<ref>Lásd: Gönczy-Winkelmayer: Ferencváros fametszeteken (Bpest, 2002), 37. old.: [[Rusz Károly]] metszete, 1873. [Az eredeti kép egyébként a Főv. [[Szabó Ervin]] Könyvtár Budapest Gyűjteményében található.] Miután az egyesületet feloszlatták és az épületet államosították, a tetőteret beépítették. A [[timpanon]] eltűnt az alatta lévő felirattal együtt.</ref> Ebben az évben tartotta első gépkiállítását, már Angliából hozatott gépekkel. [[1835]]. [[június 8]]-án a '''Magyar Gazdasági Egyesület''' nevet vette fel és elnöke [[Károlyi Lajos (főispán)|Károlyi Lajos]] gróf lett; fizetéses titkára ("titoknoka") [[1836]]-tól [[Kacskovics Lajos]], aki az egyesület folyóiratát [[Gazdasági Tudósítások]] címen szerkesztette [[1841]]-ig, mely időtől a hetenként megjelent ''[[Magyar Gazda]]'' váltotta fel ugyanazon szerkesztés alatt. [[1837]]-ben sikeres állat-, gyapjú- és gépkiállítása volt. 1839-től elnök [[Károlyi György]] gróf.
[[1842]]-ben a lóversenyügy, amely eddig váza volt az egyletnek, [[Széchenyi István]] gróf javaslatára különválik a Lóverseny-egylet megalakítása által. 1842-ben [[József nádor]] lett az egyesület pártfogója. Örökébe lép [[1847]]-ben fia, István. 1840-ben a ''Mezei Naptárt'' és a ''Gazdasági Kis Tükör''-t adja ki. 1840-46-ban több mintagazdaságot szemlélt meg és ismertetett. 1841-ben gyapjúkiállítást és nagy ekeversenyt rendezett. [[1844]]-ben meghalt az egyleti működés addigi lelke, [[Csapó Dániel]] alelnök. 1847-ben építette fel "Köztelek" palotáját közadakozásból. 1848/49-ben [[Havas József (jogász)|Havas József]] kormánybiztos rokonszenve megnyeretvén, az egyesület ügyeit [[Andrássy György]] gróf elnöklete alatt tizenkét fős bizottság vezette, amelynek már [[Korizmics László]] is tagja volt. Ez így tartott [[1857]]. [[november 16.|november 16-áig]]. [[Korizmics László]] 1849-ben megindította saját vállalkozásaként a ''[[Gazdasági Lapok]]at'' és saját vezérlete alatt 1851-ig [[Morócz István]] által szerkesztette s ez időtől egyesületi hivatalos közlöny. 1857-ben jól sikerült kiállítás volt a Köztelken. Ugyanaz évben (1857) [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] király a gazdasági egyesület hódoló bizottságának kérésére megerősíti az egyesület alapszabályait<ref>[[Alexander Bach]], a császári kormány belügyminisztere által 1857. augusztusban.</ref> és az újjászervezkedést megengedi, sőt a gellérthegyi szőlőiskolára 10.000 frt adományt tett. 1858-ban elnök [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] gróf, alelnökök [[Lónyay Gábor (országgyűlési képviselő)|Lónyay Gábor]] és [[Korizmics László]], titoknok [[Morócz István]]. Az ezt követő 10 évben az egyesület igen szépen működik. Lelke e működésnek [[Korizmics László]]. [[Majláth György ifj.|Majláth György]] indítványára [[1858]]-ban kezdeményezte a [[Magyar Földhitelintézet]]et, amely [[1863]]-ban létesült. 1858-ban ekeversenyt tartottak [[Rákospalota|Rákospalotán]], [[1859]]-ben gép- és eszközkiállítást és ekeversenyt [[Ercsi]]ben, 1860-ban juhkiállítást és ekegépversenyt Tót-Megyeren; [[1862]]-ben [[London]]ban, 1863-ban [[Hamburg]]ban, [[1866]]-ban [[Bécs]]ben rendezte a magyar mezőgazdasági részt.<br> Történelmi nevezetességű az az állat- és gépkiállítás a budapesti [[Városliget]]ben, amelyet [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] is meglátogatván, a szabadságharc után először érintkezett nyilvános ünnepélyességgel a nemzettel, s igy e kiállítás mintegy kiindulási pontja lett az 1867-i kiegyezésnek a nemzet és királya között. [[1861]]-ben [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] gróf lemondott. [[Istvántelek|Istvántelket]] adományozta használatra Rákospalotán az egyesületnek. Ekkor elnök [[Károlyi Lajos (főispán)|Károlyi Lajos]] gróf lett, aki [[1863]]-ban meghalt. 1862 márciusától az '''Országos Magyar Gazdasági Egyesület''' nevet használja. [[1864]]-ben [[Festetics György (külügyminiszter)|Festetics György]] gróf lett az elnök, 1861-ben segédtitkár Ordódy Sándor, 1863-ban Kodolányi Antal. Az ''országos budai szőllőiskola'' igazgatójává 1859-ben dr. [[Entz Ferenc]] választatott meg. Az 1867-80-ig terjedő időszak politikai föllendülése zsibbasztólag hatott az egyleti működésre. [[1868]]-ban a földmívelési minisztérium összehivására és vezetése mellett tartatott az első országos kongresszus. 1869-ben Ercsiben aratógépverseny 1870-től elnök [[Lónyay Gábor]], alelnökök [[Korizmics László]] és [[Hajós József]], segédtitkár dr. [[Morócz István]] mellett Tót László. [[1870]]-76-ig havi folyóiratot ad ki "Egyesületi Közlemények" címen. [[1870]]-ben dohány-, sajt-, turó- és kender-kiállítás. Kezdete a Gazdasági Múzeum rendezésének. [[1871]]-ben sertéskiállítás Kőbányán, gyümölcskiállítás a nemzeti múzeumban. A köztelki palota 3 emeletesre építése. 1873-ban vezeti a bécsi világkiállítás magyar gazdasági részét. 1874-ben a londoni világkiállításon keres elismerést a magyar boroknak. [[1875]]-ben állandó borkiállítás a Köztelken. Megindítása Tormay Béla közreműködésével az Állattenyésztési Füzeteknek. 1876-ban a bia-bajnai uradalom szemléje s leírása. 1875-ben az ''Istvántelki földmíves és kertész-iskola'' megnyitása. 1876-tól elnök [[Szapáry Gyula]] gróf, alelnökök: [[Korizmics László]] és [[Széchenyi Pál (politikus)|Széchenyi Pál]] gróf. A ''Budai Szőllőiskola'' igazgatója [[Molnár István (
[[1945]]-ben az Egyesület megszűnt.
12. sor:
* M. Gazd. Egyesület Választmányának felterjesztése a gazd. egyesület jövendő állása a gazdasági intézetek és alsóbb földmives iskolák felállitása iránt Magyarországban (Pest, 1851).
* Jószágismertetés [I. füzet]: A mágócsi uradalom, Csongrád vármegyében [gróf [[Károlyi Lajos (főispán)|Károlyi Lajos]] tulajdona] (Pest, 1860). Szerk.: [[Korizmics László]] – [[Bossányi László]] – [[Morócz István]]. A mű végén [[Ybl Miklós|Ybl]]-tervezésű majorépületek keresztmetszetének rajzai és homlokzati képei láthatóak.
* Jószágismertetés [II. füzet]: [[Fekete Ferencz]] kossuthi gazdasága, Pozsony vármegyében (Pest, 1862). Szerk.: [[Czilchert Róbert]] – [[Gyiokó Szilárd]] – [[Korizmics László]]
* Jószágismertetés [III. füzet]: A kis-jenői uradalom, Arad vármegyében [ [[József nádor]] cs. kir. főherczeg örököseinek, István és József főhercegek közös tulajdona] (Pest, 1864)
|