„Álom luxuskivitelben (film)” változatai közötti eltérés

a
képcsere
a (képcsere)
Truman Capote azt állította, hogy az ''Álom luxuskivitelben'' hősnőjét, Holly Golightlyt [[Carol Grace]]-ről mintázta, aki jó barátja volt azokban az időkben, amikor az író New Yorkban élt. (Carol később [[Walter Matthau]] felesége lett, előtte azonban kétszer is hozzáment [[William Saroyan]] íróhoz. Holly figurájának megalkotásához egyébként Capote [[Gloria Vanderbilt]] és [[Oona Chaplin]] bizonyos jellemvonásait is felhasználta.) Amikor Capote eladta a kisregény jogait a [[Paramount]]nak, azt szerette volna, hogy [[Marilyn Monroe]] kapja meg a főszerepet. A filmvállalat illetékesei egyetértettek a választásával. George Axelrod feladata lett, hogy Marilyn egyéniségére szabva írjon forgatókönyvet Capote kisregényéből. A rendezésre a Paramount [[John Frankenheimer]]t kérte fel. Monroe konzultált [[Lee Strasberg]]gel, a legendás [[Actors Studio]] tanárától viszont azt a tanácsot kapta, hogy ne fogadja el a szerepet, mert nem tesz jót az imázsának. Hasonló indok miatt mondott nemet [[Kim Novak]] is. A tervezett film sikere szempontjából persze fontos volt, hogy egy közismert sztár kapja meg a szerepet. A producerek megkörnyékezték [[Audrey Hepburn]]t, aki nem sokkal korábban szülte meg első gyermekét akkori férjétől, [[Mel Ferrer]]től. A [[Svájc]]ban élő színésznőt a Paramounthoz kötötte a szerződése. Audrey úgy találta, hogy Holly figurája nagy, de kockázatos szerep. Ezzel a filmgyár képviselői is tisztában voltak. Éppen ezért Hepburn értésére adták, hogy nem kívánnak mereven ragaszkodni a Capote által megírt figurához, George Axelrod már írt is egy variációt, hiszen az eredeti történet a szigorú [[cenzúra]] miatt egyébként is itt-ott módosításra szorult. Így például teljesen mellőzni kellett a Holly [[biszexualitás]]ára utaló motívumokat. Finomítani kellett a mű csípős nyelvezetén is. Új szereplőként lépett a történetbe Paul szeretője, Mrs. Failenson, akit a fiatalember csak 2-E-nek (két E) nevez, ami a hölgy lánykori nevének kezdőbetűire utal: Emily Eustace. Az eredeti irodalmi műben jelentős mellékszereplő volt a dadogó modell, Mag Wildwood, aki a hősnő lakótársa lesz egy időre. A filmben Mag csak kis időre jelenik meg mint Holly partijának egyik vendége. A dadogása megmaradt, a kisregénnyel ellentétben azonban a film nem magyarázza meg ennek okát. A legjelentősebb eltérés a befejezésben van, ami az irodalmi mű nyitott befejezésével ellentétben tipikus [[hollywood]]i romantikus happy end.
 
[[Fájl:Breakfastattiffany11Audrey Hepburn amb Vilallonga.jpg|balra|bélyegkép|250px|Holly és José (Audrey Hepburn és José Luis de Villalonga)]]
 
Audrey számára nem a cenzúra, hanem az imázsváltás jelentette a legnagyobb kockázatot. A színésznő érezte, hogy ideje kilépnie a „bájos és ártatlan gyereklány” skatulyájából, és erre a változtatásra Holly szerepe nagyszerű lehetőséget biztosított. Az ''Álom luxuskivitelben'' Audrey karrierje szempontjából lényegében ennek az imázsváltásnak a mozgóképes bizonyítéka: Holly a film elején – sejthető könnyűvérű természete ellenére – még nagyjából ugyanolyan hebrencs lány, mint a színésznő korábbi filmszerepei, ám a történet végére „levetkőzi” az ártatlan naivitás álcáját, leszáll a fellegekből a valóságba, hogy egy pályakezdő író oldalán találja meg a hétköznapok boldogságát. Ahhoz, hogy egy népszerű sztár megszokott imázsát megváltoztassák, biztos kezű rendezőre van szükség. Hepburn úgy érezte, Frankenheimer erre nem alkalmas, hiszen sosem dolgozott vele, egyáltalán nem ismerte a képességeit és a munkamódszereit. Ragaszkodott ahhoz, hogy szerződtessenek helyette mást. Kérését könnyű szívvel teljesítették, ugyanis a producerek időközben amiatt kezdtek aggodalmaskodni, hogy a rendező túl sötét színekben akarta ábrázolni a történetet. Frankenheimer helyére a kicsit idősebb [[Blake Edwards]] lépett, aki addig főleg a ''Fehérnemű hadművelet'' ([[1959 a filmművészetben|1959]]) című háborús vígjátékkal, illetve tévés produkcióival bizonyította, hogy van érzéke a minőségi szórakoztatáshoz. Hepburn elfogadta őt, szerepére vonatkozóan azonban másoktól is elfogadott tanácsokat. Ennek viszont Edwards egyáltalán nem örült. Neki pontos elképzelései voltak arról, hogy milyen legyen a filmváltozat Hollyja. Állítólag ultimátumot adott a színésznőnek, s ezt közölte vele: „Ennek a filmnek én vagyok a rendezője. Talán nem a legjobb választás, de ez van. Vagy teljesen rám bízod magad, vagy keress helyettem mást.” Audrey szót fogadott, s ettől kezdve kizárólag Edwards instrukcióira hagyatkozott. A rendező [[2005]]-ös visszaemlékezései szerint semmiféle konfliktusuk nem volt a forgatás során, nagyszerűen tudtak együtt dolgozni.