„Országos Széchényi Könyvtár” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 5.187.225.32 (vita) szerkesztéséről Akela szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 5.187.225.32 (vita) szerkesztéséről Akela szerkesztésére)
 
== Története ==
== A gróf [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] által [[1802]]. [[november 25.|november 25-én]] megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott [[könyv]]et, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya másnap nyerte el a királyi megerősítést. [[1803]]-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. [[Országgyűlés]]i felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésére a legszükségesebb összeget. Emellett számottevő segítséget jelentett egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványa is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva, az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett volna ha szépen nézett volna ki mert eléggé nem volt az úgy hogy nem lett az pedig jó lett volna ==.
 
== A gróf [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] által [[1802]]. [[november 25.|november 25-én]] megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott [[könyv]]et, 1200-nál kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és – más- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya másnap nyerte el a királyi megerősítést. [[1803]]-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. [[Országgyűlés]]i felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésére a legszükségesebb összeget. Emellett számottevő segítséget jelentett egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványa is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva, az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett volna ha szépen nézett volna ki mert eléggé nem volt az úgy hogy nem lett az pedig jó lett volna ==
A [[Magyar Nemzeti Múzeum]] klasszicista épületébe, amely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, [[1846]]–[[1847|47]] folyamán költöztek be a múzeumi osztályok és a könyvtár. [[1949]]-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. [[1985]] óta a [[Budavári Palota]] F épületében látogatható.