„Hunyadi N. magyar királyi herceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Születésének és halálának körülményei: File: → Fájl: |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor:
A megözvegyült Mátyás [[1476]]-ban, 12 éves egyedüllét után másodszor is megnősült, és [[I. Ferdinánd nápolyi király|I. Ferdinánd]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi király]] 19 éves leányát, [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrixot]] vette feleségül, akinek később nagy szerepe volt az államkormányzásban, de szintén nem tudta életképes utóddal megajándékozni Mátyást. Ugyanakkor Mátyás a fattyú fiát, az [[Edelpeck Borbála]] asszonytól született [[Corvin János]]t sem tudta a magyar trónra juttatni, így Katalin apjának, [[I. György cseh király|Podjebrád Györgynek]] a jelöltje, aki Mátyás ellenében a cseh trónt is elfoglalta, [[II. Ulászló magyar király|Ulászló]] lengyel királyi herceg lett végül Mátyás utóda ''II. Ulászló'' néven a magyar trónon.
==Katalin királyné és fia sírja==
[[Fájl:PodjebradKatalinFotoThalerTamas.JPG|thumb|260px|left|Emléktábla a budai Szent Zsigmond-templom maradványai mellett]]
Katalin királynét – feltehetőleg a megszületett fiával együtt – a budai [[Szent Zsigmond prépostsági templom|Szent Zsigmond-templom]]ban temették el.<ref>Lásd Végh (1999: 27).</ref><blockquote>(''a következő szöveg némely helyen korabeli, [[19. század|XIX. századi]] nyelvi stílussal és helyesírással íródott, így azokban az esetekben némileg eltér a mai változattól és helyesírástól''): „A Szűz Mária-társaskáptalant [[1410]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király alapította a [[Budai Várnegyed|budai Vár]] akkori Zsidó utcájában, a [[Ova kapu|Fehérvári kapu]] közelében. [[1424]]-ben [[Szent Zsigmond prépostsági templom|Szent Zsigmond]] néven újjáalapítja. Ebbe a templomba temették [[1464]]-ben a [[szülés]] közben elhunyt Podjebrád Katalint, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király első feleségét. »[[1827]]. [[Január 13.|Januarius 13]]. napján [[Szent Zsigmond prépostsági templom|Sz. Sigmond Templomához]] eljutván talp falait is a'rendelt alapig felszaggatták. [[Buda (történelmi település)|Budán]] a' [[Budai Várnegyed|Várban]] [[Szent György tér|Sz. György piatzának]] egyenítése, és lejebb szállítása alkalmával, mostani [[Várszínház (Budapest)|Játdzó-szín]] előtt földalatt lévő talpfalak között felnyílt üregben, egy drága köntösben öltözött, ragyogó kövekkel ékes [[Korona (fejék)|koronával]] koszorúzott, egész emberi tetem találtatott... A'setét üregben lébotsájtkozott két munkások több elhányt [[Csont|tsontokat]], de különössen egy hosszan terült, már elavult, de tsillámló ruházattal borított tetemet mellnek koponyája hasonlóképpen a' setétben tsillamló bokros fodrokkal koszorúzva volt, észre vettek. Azonnal mint a'fodros koponyát, mint pediglen a' letépett avúlt ruha szakadékokat, valamintis némelly sorvadt tsontokat, korhadt fa (vélni lehet koporsó) darabokat magokkal haza vittek... azonnal, tudniillik már [[Január 16.|16. Januáriusban]] költ kegyes levelében a' Városi Tanátsnak parantsolta, hogy mivel a' történet-írók szerint azon helyen Templom állott, és Budán némely Magyar Királyoknak temetése meg is történt... Ezen felfedezés iránt környűlállásos tudósítást küldjön. Azon esetre pedig, ha az említett [[Drágakő|drága kövekkel]] ékesített egész tetem valóban felfedeztetett, legnagyobb szorgalommal a' találásnak módja, vallatásoknak kihallgatásával rendszerint jegyzőkönyvbe foglaltasson, és a' tetemnek legkisebb részei, minden hozzá tartozó mívszerekkel lajstromba foglaltatván, figyelmes vigyázat alatt tartassanak, minthogy e' nevezetes tetemnek bővebb megítélése után illendő és tisztességes helyéről, 's fentartásáról gondoskodnia szükség lenne...« – írta [[1827]]-ben Wadasi [[Jankovich Miklós]].''</blockquote><blockquote>''A jelentés a továbbiakban a megtalálás körülményeit írja le, és egyúttal azok pusztítását is dokumentálja: »... A' kisebb koponya, és annak tsontforrása [[Nő|fehér személyt]], és mivel a' hátulsó böltsesség fogak szinte kibújásban valának, 16. vagy 17. Esztendőst jelenteni láttatnak...« A tetemet [[Jankovich Miklós]] Podjebrád Katalinnak tulajdonította, összevetve a korabeli temetési adatokkal és szokásokkal. »Ezek a' jelenségek öszveséggel tsak magához Katalin Királynéhoz, és [[I. György cseh király|Podjebrad György]] leányához, nem pedig akárki más személyéhez illenek.« – fejeződik be a jelentés.''</blockquote><blockquote>''A sírban talált »keleti gyöngyöket és különböző színű zománcokkal hímzett ruhát, gazdagon megaranyozott hajtűt stb. a prágai múzeumnak küldték el« ([[Toldy László (történész)|Toldy László]], Uxa József). Hogy a csontokkal mi lett, azt nem tudjuk, feltehetően azok is [[Prága|Prágába]] kerültek, hiszen a megtalálás helyére nem lehetett visszatemetni, arról pedig semmi adatunk sincs, hogy máshová helyezték volna.''</blockquote><blockquote>''Az [[1970]]-es években történt területrendezés során »párna- vagy címertartó angyalfejes« kőtöredékek kerültek elő. A templomot Nagy Emese régész tárta fel, és a térrendezés után az alapfalak szabadtéri bemutatásra kerültek.”<ref>Lásd Hankó (1987: 179–180).</ref></blockquote><blockquote></blockquote>
Végh András azonban ekképpen igyekszik cáfolni Jankovich érveit: „Tekintve, hogy két királynő itteni sírjáról is tudunk, és nem kizárt, hogy más előkelő asszonyok is ide temetkezhettek, a sír azonosítását tévesnek tarthatjuk. A leletek azóta – egy ostyatartó szelence kivételével – a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumban]] sajnos elkallódtak.”<ref>Lásd Végh (1999: 32).</ref> Ugyanakkor a másik, később idetemetett királynénkról, [[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Annáról]] korabeli forrásokkal alátámasztva tudható, hogy [[1516]]-ben a földi maradványait kihantolták, és férjével együtt újratemették [[Székesfehérvár]]ott,<ref>Névtelen szerző (1884: 178–179).</ref> tehát mivel más királyné vagy előkelő asszony temetését semmilyen más forrás nem igazolja, így Jankovich feltételezése helytálló lehet, hogy itt Katalin királyné csontjait találták meg [[1827]]-ben.
== Ősei<ref>Lásd Farbaky et al. (2008: 540).</ref> ==
91 ⟶ 97 sor:
{{jegyzetek}}
==
*Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk.): ''Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490'', Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
* {{cite book|author=[[Fraknói Vilmos]]|last=|first=|title= Hunyadi Mátyás király, 1440–1490|others=|volume=|location=Budapest|publisher= Franklin-Társulat Könyvnyomdája|pages=|year=1890|url=http://mek.oszk.hu/05700/05736/html/ |accessdate=2016-03-2|language= magyar}}
* {{cite book|last=Hankó|first=Ildikó|title=Királyaink tömegsírban – A magyar királysírok sorsa Géza fejedelemtől Szapolyai Jánosig|publisher= Origo-press Kiadó|location= Budapest|year= 1987|url=http://www.mek.oszk.hu/04000/04092/04092.pdf |accessdate=2017-03-28|id=|language= magyar}}
* [[Jankovich Miklós]]: ''Budán felfedezett gazdag sírbolt, mellűben hihetőleg Katalin, Mátyás Király első hitvessének, és Podiebrad György leányának teteme találtatott.'' Pesten, Petrózai Trattner Mátyás betüjivel, 1827.
* {{MÉL|4||ABC11587/12287.htm}}
* {{cite book|last=|first=|title= Podjebrád Katalin|others=''' In:''' Gerõ Lajos (szerk.): ''A Pallas nagy lexikona''|volume=|location=Budapest|publisher= Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.|pages=|year=1893–1897|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/082/pc008291.html#5 |accessdate=2016-03-2|language= magyar}}
*Réthelyi Orsolya: Hunyadi Mátyás házasságai és házassági kísérletei, ''' In:''' Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk.): ''Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490'', 247–250, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
* Solymosi László (szerk.): ''Magyarország történeti kronológiája'' '''''I.''''' ''A kezdetektől 1526-ig'', főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981.
* [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József, gróf]]: ''Hunyadiak kora Magyarországon'', Emich Gusztáv Könyvnyomdája, Pest, 1852.
* {{cite book|last=Végh|first=András|title=Adatok a budai kisebb Szűz Mária, más néven Szent Zsigmond templom alapításának történetéhez. A Szent Zsigmond templom és a Zsigmond kor budai szobrászata. Konferencia a Budapesti Történeti Múzeumban, 1996.|others= '''In''': Budapest régiségei 33.|publisher= Budapesti Történeti Múzeum|location= Budapest|year= 1999|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_BUDREG_33/?query=candalei%20anna&pg=28&layout=s|accessdate=2017-02-18|id=|language= magyar}}
* Névtelen szerző: II. Ulászló utolsó órái, ''Századok'' '''''18''''', 177–179, 1884.
== További információk ==
| |||