„Az iszlám művészete” változatai közötti eltérés

* az arab típusú,

* a (szeldzsuk)török típusú,

 

''Az arab típusú dzsámi (nagymecset)''

Az arab típusú dzsámi - feltehetően a perzsa építészeti előképek (apadana) hatására - horizontálisan elterülő, karcsú, ívekkel összekötött, gyakran színezett oszlopok csarnokaként jelenik meg. A teret az oszlopsorok osztják hajókra. Az ívek és az oszlopok összetett rendszerben kapcsolódnak egymáshoz, néhol egész furcsán keresztezik egymást.

Az arab típusú dzsámi leghíresebb példája Európában a córdobai nagymecset (Spanyolország), amelyet a 8. században kezdtek építeni.

 

''A szeldzsuk-török típusú dzsámi (nagymecset)''

A szedzsuk és oszmán típusú dzsámi alaptípusa négyzet alaprajzú, közepén főkupola, körülötte négyoldalt egy-egy félkupola, a négyzet csúcsain pedig még egy-egy kisebb, alacsonyabb kupola van. (Gyönyörű szeldzsuk példája a konyai Szelimije-dzsámi). A lépcsőzetesen elhelyezett kupolák a belső teret is meghatározzák. A minaretek karcsú erkélygallérral övezett, rendkívüli magas tornyokká fejlődtek. A török dzsámik egyik híres példája Ahmed szultán nagymecsetje, amely a 17. században épült Konstantinápolyban, amely kék és fehér növényi motívumokat ábrázoló kerámiacsempééből készült díszítése miatt Kék Mecset néven ismert.

 

''Az oszmán-török (kifejlett) típusú dzsámik''

A török-oszmán birodalmi terjeszkedés során elfoglalt bizánci területeken megismert és átvett építészeti hagyományok befogadásával és továbbfejleszésével alakult ki. Előképe a bizánci építésű Hagia Szophia, amelynek nyomán a legnevesebb oszmán építész, Mimar Koca Sinan a 16. században létrehozta Edirne és Isztambul képét a mai napig meghatározó rituális épületegyütteseit.

 

 

''Mecsetté alakított más épületek:''

Az iszlám hódítások alkalmával sok, használaton kívülivé vált épületet alakítottak át mecsetté (II. Kürosz sírja Pasargadaiban, perszepoliszi Apadana, palmirai Bél-templom, bizánci Hagia Szophia).