„A királyság szekere” változatai közötti eltérés

'''A királyság szekerét''' [[1929]] októberében és novemberében írta [[George Bernard Shaw]]. [[futurizmus|Futurisztikus]] [[politika]]i vígjáték, mely valamikor a [[20. század]] vége felé játszódik.

 

{{cselekmény}}

Anglia [[király]]a, az utolsó európai monarcha, Magnus király a kormánnyal szemben próbálja tartani utolsó megmaradt jogát: a királyi vétót. Joseph Proteus, a miniszterelnök, hogy a vétót gyakorlatilag megszüntesse, válsághelyzetet hirdet: lemondanak, ha a király nem mond le a vétóról. A "kormányülésen" a király az állandóan veszekedő kormánytagokat megpróbálja arról meggyőzni: csak az ő méltósága, csak a király-szerep megmaradt méltósága akadályozhatja meg, hogy a nagykapitalisták olyan embert ültessenek a helyére, aki nekik tetszik: egy népszerű hordószónokot, egy [[diktátor]]t, akit a háttérből manipulálhatnak. (Ez az elmélet egyáltalán nem elrugaszkodott: így "került hatalomra" [[Adolf Hitler|Hitler]] is: (csak őt nem lehetett irányítani). A kormánytagok közül csak a frissen beválasztott kereskedelemügyi miniszter, Boanerges tesz a királlyal szolidáris megjegyzéseket. A király délután ötig kér haladékot, hogy eldönthesse, aláírja-e az ultimátumot. Közben megjön Vanhattan amerikai nagykövet, és elmondja a királynak, hogy az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] vissza akar térni az anyaországhoz, és Magnust amerikai császárra neveznék ki, ha beleegyezne. A kormányfő mégsem hajlandó erről tárgyalni, amíg az ultimátumot alá nem íratta Magnusszal. A király felajánlja lemondását: nem akar báb lenni, egyúttal bejelenti, hogy újraindul a következő parlamenti választásokon. Proteus tart tőle, hogy a király jobb eredményt érne el a választáson, mint ő, ezér eláll a követelésétől.

 

==Kiadás, fordítás==

 

{{DEFAULTSORT:Kiralysagszekere}}