Wikipédia

„Nagyváthy János” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Colombo (vitalap | szerkesztései)
691 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Személy infobox}}
[[Fájl:János Nagyváthy bust in Budapest District XIV.jpg|bélyegkép|Nagyváthy János mellszobra - [[Vastagh László]] alkotása - a [[Városliget]]ben]]
[[Fájl:Nagyváthy János emléktáblája Kossuth tér 11.JPG|bélyegkép|200px|<center>[[Emléktáblák Budapest V. kerületében|Emléktáblája <br>Kossuth Lajos tér 11.]] ]]
'''Nagyváthy János''' ([[Miskolc]], [[1755]]. [[január 19.]] – [[Csurgó]], [[1819]]. [[február 13.]]) az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője.
 
==Életútja==
 
[[1755]]. [[január 19.|január 19-én]] született [[Miskolc]]on. Apja, Nagyváthy Ferenc (aki a római katolikus hitről áttért az evangélikus vallásra) nemes származású asztalosmester volt. János fia [[Sárospatak]]on tanult – [[teológia|teológiáteológiát]]t és [[jog]]ot. Ezután [[Szapáry István]] gróf két fia mellett nevelő volt két évig. Nevelősködése alatt sokat utazott növendékeivel. Miután elhagyta a nevelői pályát, Losoncon költészettant tanított. Szemei annyira megromlottak, hogy egy év mulvamúlva kénytelen volt tanári állásáról lemondani. [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment a híres Szombathy szemorvoshoz. A gyógyítás több időt vett igénybe, és ezalatt eljárt a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetem]]re, ahol Mitterpacher [[agrártudomány]]i előadásait hallgatta. Amikor szemei meggyógyultak, katona lett az élelmezésnél és hét év múlva kapitányi rangot kapott a Duka ezrednél. Katonakorában lett szabadkőműves Bécsben.
a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetem]]re, ahol Mitterpacher [[agrártudomány]]i előadásait hallgatta. Amikor szemei meggyógyultak, katona lett az élelmezésnél és hét év múlva kapitányi rangot kapott a Duka ezrednél. Katonakorában lett szabadkőműves Bécsben.
 
Figyelemmel kisértekísérte a külföld gazdasági viszonyait, szép könyvtárral bírt, mely magyar, német, francia és olasz mezőgazdászati, politikai, jogi és történelmi művekből állt. Később angolul is megtanult. Lovak idomítása, eladása, cserélése kedvenc foglalkozása volt. 1782-ben [[Olaszország]]ba helyezték, az ottani éghajlat azonban káros hatással volt szemeire és 1786-ban azt hitte, hogy megvakul, ezért azok gyógyíttatása végett Bécsbe ment. Itt a szabadkőművesi páholyban találkozott [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] és [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] grófokkal, régi ismerőseivel, itt ismerkedett meg [[Jordán Péter]]rel, [[Laxenburg]] és [[Vösendorf]] uradalmak kormányzójával, aki őt egy Bécs melletti birtokra tette gyakornoknak.
 
1788 tavaszán elhagyta állását és utazni ment, különösen [[Belgium]] kötötte le vizsgálódó szellemét. Ezután Pesten telepedett le, itt ismerkedett meg [[Kazinczy Ferenc]]cel, [[Báróczy Sándor]]ral és [[Batsányi János]]sal a nagyszívűséghez címzett szabadkőműves páholyban. Ez időtől fogva csaknem kizárólag a gazdászati irodalomnak élt. Festetich György gróf 1792-ben meghívta teljhatalmú jószágkormányzójának („Directornak”), az akkor alakult központi birtokirányítási szerv, a [[Keszthely]]en működő „Directio” vezetőjének, ezért Keszthelyre költözött. Azok a talajjavítási és egyéb eljárások, gazdasági utasítások, amelyekről a Festetics-birtok ismert volt, Nagyváthy nevéhez fűződnek. Ő kezdeményezte és vette rá Festeticset a [[csurgó]]i gimnázium és a [[keszthely]]i Mezőgazdasági Akadémia, az ún. [[Georgikon]] alapítására is.
 
A gróf Nagyváthy buzdítására [[Csurgó]]n gimnáziumot épített, mely 1792. október 1-jén megnyílt és templomot, mely 1796-ban készült el. Három év alatt a gróf elhanyagolt 162000 holdból álló uradalmainak rendezését és a jövedelem tekintélyes emelését eszközölte. Nagyváthy viszonylag rövid ideig vezette a Festetics-birtokot. Közte és Festetics között ugyanis idővel egyre jobban kiéleződött az ellentét, mivel a gróf a [[Martinovics Ignác|Martinovics]]-féle [[Magyar jakobinus mozgalom|jakobinus]] szervezkedés vérbe fojtása után mindinkább elhidegült a [[plebejus]] Nagyváthytól. Festetich György gróf őnállóságraönállóságra törekedett és nem szívesen vette gazdatisztjének leckézéseit, Nagyváthy pedig hat évi szolgálata után nyugalmaztatását kérte, amit 1797. október 1-jén el is nyert. [[Csurgó]]n ([[Somogy megye]]) kapott egy tágas házat, kerttel, szőlővel és 40 [[hold (mértékegység)|hold]] szántófölddel holtig haszonbéri élvezetül és évi néhány száz forint nyugdíjat. Valóságos paradicsomkertet rendezett be, képviselve volt ezen a területen a mezőgazdaság minden ága.
 
A Georgiconnak hat hónapig igazgatója és tiszti székének haláláig elnöke maradt és 1814-ben ott előadást tartott a virginiai dohányról. Zala- és Somogy megye táblabirájatáblabírája volt.
 
==Munkássága==
31 ⟶ 30 sor:
==Művei==
 
* Vallás-cserélés, avagy egy világi bölcsnek, egy jésuitának, és egy hazafinak aról való beszélgetések: ha vallyon szabad-e az embereknek vallását, a mellyben született, meg hányni vetni és van e szabad választása, azt, ha hibás, jobbal fel-cserélni? egy ember-barát által. Nyomtattatott Gondolatfalván Elmélkedő János betűivel. Hely n. 1790. (NévtelenűlNévtelenül).
* Csillagok-forgasibul való polgári jövendölés Lengyel országra a mellybe a borussiai király, és &c. le-ábrázoltatnak. Az ötödik kiadás szerint francziából magyarra forditva a magyaroknak tükörűl. A nagy-szivüségnél 1790. Hely n. (NévtelenűlNévtelenül).
* A veres barátnak egy el-pusztult templom omlása mellett való szomorú képzelési. Mellyeket Fridrik verskölteményeiből magyarra forditott de la Plume. A nagy-szivüségnél 1790. Hely n. (Versben. NévtelenűlNévtelenül).
* A szorgalmatos mezei gazda. A Magyarországban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül. Pest, 1791. Két kötet. (Ezen munkájáért Leopold király arany lánczon függő 26 arany nehéz, Cerest ábrázoló emlékéremmel jutalmazta).
* A tizen-kilenczedik században élt igaz magyar hazafinak öröm-órái. A nagy-szivüségnél 1900. (igy!). Hely n. (NévtelenűlNévtelenül).
* Magyar házi gazdasszony. Pest. 1820. (2. kiadás, Pest, 1830.).
* Magyar practicus termesztő. Pest, 1821. (Előszava 1818-ban kelt. 2. k. Pest, 1835.).
* Magyar gazdatiszt. Pest, 1821. (Előszava 1817-ben kelt Csurgón. 2. k. Pest, 1835.).
* Magyar practicus tenyésztető. Pest, 1822. (2. kiad. 1824., 3. k. 1826., 4. k. 1836. Pest).
 
==Források==
 
 
*Tudományos breviárium (1971, Bp., Gondolat)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyváthy_János”