„Nagyváthy János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
→‎Életútja: kékítés
6. sor:
==Életútja==
 
[[1755]]. [[január 19.|január 19-én]] született [[Miskolc]]on. Apja, Nagyváthy Ferenc (aki a római katolikus hitről áttért az evangélikus vallásra) nemesi származású asztalosmester volt. János fia [[Sárospatak]]on tanult – [[teológia|teológiát]] és [[jog]]ot. Ezután [[Szapáry István]] gróf két fia mellett nevelő volt két évig. Nevelősködése alatt sokat utazott növendékeivel. Miután elhagyta a nevelői pályát, Losoncon[[Losonc]]on költészettant tanított. Szemei annyira megromlottak, hogy egy év múlva kénytelen volt tanári állásáról lemondani. [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment a híres Szombathy szemorvoshoz. A gyógyítás több időt vett igénybe, és ezalatt eljárt a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetem]]re, ahol [[Mitterpacher Lajos]] [[Mezőgazdaság-tudomány|agrártudomány]]i előadásait hallgatta. Amikor szemei meggyógyultak, katona lett az élelmezésnél és hét év múlva kapitányi rangot kapott a Duka ezrednél. Katonakorában lett szabadkőműves Bécsben.
 
Figyelemmel kísérte a külföld gazdasági viszonyait, szép könyvtárral bírt, mely magyar, német, francia és olasz mezőgazdászati, politikai, jogi és történelmi művekből állt. Később angolul is megtanult. Lovak idomítása, eladása, cserélése kedvenc foglalkozása volt. 1782-ben [[Olaszország]]ba helyezték, az ottani éghajlat azonban káros hatással volt szemeire és 1786-ban azt hitte, hogy megvakul, ezért azok gyógyíttatása végett Bécsbe ment. Itt a szabadkőművesi páholyban találkozott [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] és [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] grófokkal, régi ismerőseivel, itt ismerkedett meg [[Jordán Péter]]rel, [[Laxenburg]] és [[Vösendorf]] uradalmak kormányzójával, aki őt egy [[Bécs]] melletti birtokra tette gyakornoknak.
 
1788 tavaszán elhagyta állását és utazni ment, különösen [[Belgium]] kötötte le vizsgálódó szellemét. Ezután Pesten telepedett le, itt ismerkedett meg [[Kazinczy Ferenc]]cel, [[Báróczi Sándor|Báróczy Sándor]]ral és [[Batsányi János]]sal a nagyszívűséghez címzett szabadkőműves páholyban. Ez időtől fogva csaknem kizárólag a gazdászati irodalomnak élt. Festetich György gróf 1792-ben meghívta teljhatalmú jószágkormányzójának („Directornak”), az akkor alakult központi birtokirányítási szerv, a [[Keszthely]]en működő „Directio” vezetőjének, ezért Keszthelyre költözött. Azok a talajjavítási és egyéb eljárások, gazdasági utasítások, amelyekről a Festetics-birtok ismert volt, Nagyváthy nevéhez fűződnek. Ő kezdeményezte és vette rá Festeticset a [[csurgó]]i gimnázium és a [[keszthely]]i Mezőgazdasági Akadémia, az ún. [[Georgikon]] alapítására is.
 
A gróf Nagyváthy buzdítására [[Csurgó]]n gimnáziumot épített, mely 1792. október 1-jén megnyílt és templomot, mely 1796-ban készült el. Három év alatt a gróf elhanyagolt 162000 holdból álló uradalmainak rendezését és a jövedelem tekintélyes emelését eszközölte. Nagyváthy viszonylag rövid ideig vezette a Festetics-birtokot. Közte és Festetics között ugyanis idővel egyre jobban kiéleződött az ellentét, mivel a gróf a [[Martinovics Ignác|Martinovics]]-féle [[Magyar jakobinus mozgalom|jakobinus]] szervezkedés vérbe fojtása után mindinkább elhidegült a [[plebejus]] Nagyváthytól. [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György gróf]] önállóságra törekedett és nem szívesen vette gazdatisztjének leckézéseit, Nagyváthy pedig hat évi szolgálata után nyugalmaztatását kérte, amit 1797. október 1-jén el is nyert. [[Csurgó]]n ([[Somogy megye]]) kapott egy tágas házat, kerttel, szőlővel és 40 [[hold (mértékegység)|hold]] szántófölddel holtig haszonbéri élvezetül és évi néhány száz forint nyugdíjat. Valóságos paradicsomkertet rendezett be, képviselve volt ezen a területen a mezőgazdaság minden ága.